Egy jelentős túlsúlyban lévő politikai erő a saját képére formált alaptörvény keretei között bármit megtehet, akár a hatalom kizárólagos megszerzésére is törhet – a Szabadság és Reform Intézet (SZRI) szerint ilyen üzenete lehet annak, hogy az ombudsman nem fordul az Alkotmánybírósághoz azért, mert a Fidesz olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek a kizárólagos hatalomgyakorlást szolgálják, illetve hosszú időre kizárják a kormányváltás lehetőségét.

Az SZRI azért fordult Szabó Máté ombudsmanhoz, hogy utólagos normakontrollt kérjen. Az intézet szerint számos, 2010 ősze óta elfogadott törvény azt a célt szolgálja, hogy a jelenlegi kormány a hatalom kizárólagos birtokosa maradjon, és emiatt az AB-nél már tavaly számos törvény megsemmisítését kezdeményezték.

Az alkotmánybírák azonban május 22-én formai és tartalmi okokból – egyebek mellett a személyes érintettség hiányára hivatkozva – visszautasították a beadványt. Az SZRI a döntést követően jelezte, hogy az alapvető jogok biztosának közreműködését kéri.

Az ombudsman viszont közleményben tudatta, hogy az ügyben nincs hatásköre, sem megfelelő szempontrendszere, ezért maga nem kezdeményez utólagos normakontrollt.

Az SZRI tavalyi alkotmánybírósági indítványa szerint „a parlamenti többség úgy alakítja a politikai verseny játékszabályait, hogy lehetőleg hosszú időtartamra kizárja a váltás lehetőségét, de még azt is, hogy a közhatalom birtoklásában és gyakorlásában másik politikai erővel, irányzattal osztozni legyen kénytelen”, ami már alkotmányossági kérdés lehet.

Az intézet úgy látja, „a fogaskerékszerűen egymásba illeszkedő jogi rendelkezések során épül fel az az intézményrendszer, amelyen keresztül megvalósulhat – és adott esetben meg is valósul – a hatalom kizárólagos birtoklása és ezen keresztül kizárólagos gyakorlása”.

Emlékeztettek arra is, hogy tavaly nyáron a kormányfő az osztrák Neue Kronen Zeitungnak azt nyilatkozta: „nem csinál titkot abból”, hogy a kétharmados törvényekkel gazdasági kérdésekben is meg akarja kötni a következő tíz kormány kezét. Mindez a beadvány szerzői szerint „szemléletesen tükrözi a jelenlegi miniszterelnök hatalomhoz való viszonyulását és koncepcióját a hatalomgyakorlás céljáról”.

Hivatkoztak ugyanakkor az alaptörvényben rögzített úgynevezett ellenállási jogra is, amely szerint "senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására", és arra, hogy "az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni".


Szabó Máté válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy hatásköre gyakorlása során nem absztrakt alkotmányos elvek érvényesülését, csupán az alaptörvény rendelkezéseinek megtartását vizsgálhatja. Az ombudsman hatáskörei az alkotmányból következnek, ami egyben hatásköre gyakorlásának a korlátját is jelenti.

Az ombudsman közölte, az Alkotmánybíróságon csak annak vizsgálatát kezdeményezheti, hogy egyes jogszabályok megfelelnek-e az alaptörvénynek. Jelezte azt is, hogy ennek megfelelően – formai vagy tartalmi alaptörvény-sértés miatt – már több, az intézet által kifogásolt jogszabály megsemmisítését kezdeményezte.

Az ombudsman álláspontja az ellenállási jog kapcsán pedig az, hogy arra csak alkotmányellenes hatalomgyakorlás esetén lehet hivatkozni, de abban az esetben nem, ha a politikai túlsúlyban lévő erő az alaptörvény keretei között gyakorolja a hatalmat – áll az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által kiadott közleményben.

„Miközben nagy elismeréssel vagyunk az ombudsman eddig tevékenysége iránt, hiszen jelenleg már csak ő az egyetlen, aki a fékek és ellensúlyok rendszerében az ezzel kapcsolatos feladatát még betölti, a mostani döntésének – amit tiszteletben tartunk – az indoklását viszont nem tartjuk elfogadhatónak” – tudatja reagálásában az intézet.

Az SZRI hangsúlyozza: az ombudsman hivatalának közleménye szerint azért nem lehet fellépni a hatalom kizárólagos birtoklására való törekvéssel szemben – ami az alaptörvény szerint is tiltott tevékenység –, vagyis az ellenállási jog azért nem gyakorolható, mert „a politikai túlsúlyban lévő politikai erő az alaptörvény keretei között gyakorolja a hatalmat.”

Ezzel az ombudsman nem állít kevesebbet – fogalmaznak –, mint hogy alaptörvénybe foglalva, amihez a kormányzó erőknek a szükséges kétharmados többsége adott, „bármi megtehető, akár a hatalom kizárólagos, hosszú időszakra szóló megszerzése, a politikai váltást ellehetetlenítő vagy azt megnehezítő tevékenység is”.

„Éljen az alkotmányos puccs, az alkotmányos diktatúra!” – zárul az SZRI közleménye.