Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a kabinet döntése értelmében a szabályozás úgy szólna: "a polgári jogi semmisség okán megszűnnek az olyan szerződések, amelyek lehetővé tették, hogy a média világába tartozó nyilatkozatokból pénzhez jussanak elítélt bűnözők". A rendelkezés nem lenne visszamenőleges hatályú.

A tervek szerint módosul a fogvatartottak választójogának szabályozása is, és közülük csak azok lennének kizárva a választójogból, akiket a bíróság jogerősen eltiltott a közügyek gyakorlásától.

A kabinet javasolja azt is, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése esetén legyenek tételesen felsorolva azok a bűncselekmények, amelyeknél lehetőség van a feltételes szabadlábra bocsátásra - ismertette, hozzátéve: azt is világossá akarják tenni, hogy az elítéltet munkavégzési kötelezettség terheli, meghatározva azok körét, akik mentességet kaphatnak ez alól.

Emellett a kormány módosítaná a büntető törvénykönyvet, hogy szankcionálni lehessen büntetőjogilag a kábítószernek nem minősülő, de kábító hatású anyagok behozatalát, kereskedelmét, forgalmazását, ha e "magatartások célja a szenvedélykeltés".

A kábítószerek és fogyasztásuk elleni fellépéssel kapcsolatos további szabályozási javaslata a kabinetnek, hogy a jövőben a THC-tartalom mérése legyen az irányadó a büntethetőség megállapításánál, ne pedig a tiszta hatóanyag-tartalom. Az úgynevezett dizájner drogokról szólva elmondta: a tervek szerint törzsképletek meghatározásával tenne a kormányzat megelőző intézkedéseket.

A közélet tisztasága elleni bűncselekmények tényállása és elévülési szabályozása is változhat, a kabinet ugyanis beiktatná a befolyásolásvásárlást, mint új tényállást - közölte a kormányszóvivő.

Arra a felvetésre, amely szerint a Belügyminisztérium koncepciójában esetleg szerepel az is, hogy két szabálysértés után "lecsukható" legyen valaki, Giró-Szász András azt válaszolta: a tárcakoncepció még nem került közigazgatási államtitkári értekezletre sem.