Elhunyt Nagy Péter akadémikus

MTA

Életének 90. évében szerdán elhunyt Nagy Péter irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Az MTA közleménye szerint Nagy Péter az Eötvös Collegium tagjaként a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1942-ben szerzett magyar-francia szakon diplomát, majd a következő évben doktorált, ezt követően a Genfi Egyetemen tanult. Hazatérve a Külügyminisztériumban vállalt munkát, rövid ideig az MTA Titkárságán, az Oktatási Minisztériumban és a Magyar Írószövetségben is dolgozott. 1953-55 között a Szépirodalmi Kiadó, 1963-66-ban pedig a Corvina Kiadó irodalmi vezetője.

Kandidátusi fokozatot 1953-ban szerzett, 1963-ban pedig az Irodalomtudományi Intézet kutatójaként az irodalomtudomány doktora lett. Tíz évvel később, 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, 1982-ben pedig az MTA rendes tagja lett.

1966-69 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékének professzora volt, ezt követően három évig Párizsban a Sorbonne vendégtanára. Hazatérve az ELTE Világirodalmi tanszékén kapott tanszékvezetői megbízást (1971-86). Eközben 1978-79-ben a Nemzeti Színház igazgatói posztját is betölti. 1990-96 között a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatóprofesszoraként dolgozott.

Mint a dokumentum rámutat, igen jelentős Nagy Péter kultúrdiplomáciai munkássága is: 1985-88 között Párizsban UNESCO-nagykövet. 1973-tól az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, 1985-től alelnöke, 1988-tól a Művészeti és Tudományos Világakadémia (WAAS) tagja, s a Magyar PEN Club alelnökeként is működött.

Nagy Péter tudományos munkásságának középpontjában a drámairodalom, valamint a XVIII. századi francia irodalom és a XX. századi magyar irodalom állt. 1943-ban jelent meg A francia klasszikus dráma fogadtatása Magyarországon című munkája, 1953-ban Móricz Zsigmondról, 1964-ben Szabó Dezsőről adott közre monográfiát. Libertinage et Révolution címmel 1976-ban, Párizsban jelent meg kötete. Utolsó tanulmánykötetét (Határkő) 1996-ban látott napvilágot.

Munkásságát József Attila-díjjal (1954, 1955), valamint a francia Palmes Académiques tisztikeresztjével ismerték el.

Nagy Péter temetéséről később intézkednek.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.