Életveszélyes is lehet, ha az embereket 65 éves korig dolgoztatják?
Tudja ön, hogy azoknak a nőknek a körében, akik éjszaka dolgoznak, az átlagosnál gyakoribb az emlőrák előfordulása? Tudja ön, hogy a folyamatosan, huzamosabb ideje több műszakban dolgozók körében drasztikusan nő a magas vérnyomásos betegség gyakorisága és az infarktus előfordulása is?
Tudja ön, hogy a hosszabb ideje több műszakban dolgozók szervezetét annyira megviseli az éjjel-nappali munka, hogy az öregségi nyugdíjig való foglalkoztatásuk szó szerint életveszélyes lehet? Tudja ön, hogy a több műszakban dolgozók átlagéletkora nem éri el a 62 évet?
Egyebek mellet ezekre a kérdésekre igyekszik felhívni a politikusok figyelmét a Vegyipari- és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), amely kérdőíves felmérést készített, s a több mint kétezer munkavállaló válaszait is összegző, mintegy kétszáz oldalas kiadványt állított össze.
A több műszakos munkarend miatt kialakuló állandó fáradtság miatt a dolgozók gyakrabban hibáznak, s emiatt nagyobb a munkabalesetek gyakorisága – derül ki a dokumentumból. A hosszú munkaidő, illetve az intenzív munkavégzés mellett leginkább a több műszakos szolgálat csökkenti a biztonságot.
A szervezet természetes életritmusának felborulása miatt az éjszakai munkavégzés alatt fellépő álmosság, az érintettek tíz-húsz százalékánál is előforduló „mikroalvások”, az állandó fáradtság, a figyelemkoncentráció csökkenése és az alkalmazkodási zavarok közvetlenül balesethez vezethetnek. A VDSZ felmérésében szereplő munkavállalók közül 33 százalék jelezte, hogy már volt munkabalesete.
Kiderül az is, hogy a vegyipari ágazatban dolgozók kétharmadát az időjárás viszontagságainak kitett munkahelyen foglalkoztatják, s háromnegyedük kifejezetten veszélyes körülmények között tevékenykedik. A munkavállalók fele naponta legalább öt mázsányi terhet mozgat meg.
A válaszolók több mint fele véli úgy, hogy a munka túlzott idegi megterhelést jelent, nyolcvan százalékuk alvászavarral küzd. A vizsgált körben az átlagosnál gyakoribb a táppénz, sokan szenvednek magas vérnyomásban, mozgásszervi betegségekben, s magas az allergiások aránya is.
A felmérés adatait tartalmazó kiadványt péntek délben adtak át a Képviselői Irodaházban. A 386 parlamenti képviselő mindegyike névre szólóan kapja majd meg a terjedelmes dokumentumot.
A VDSZ célja, hogy az egyedülálló vizsgálati anyag segítségével szembesítse a döntéshozókat azzal, milyen hatásai lehetnek az emberek egészségre a folyamatos, huzamosabb ideig végzett többműszakos munkának.
A szakszervezet szakmai érvekkel is igyekszik alátámasztani azt az álláspontját, amely szerint a korkedvezményes nyugdíj lehetőségének eltörlése súlyos következményekkel járhat. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet: más a korengedmény és más a korkedvezmény. Az előbbire azok jogosultak, akik huzamosabb ideig dolgoznak az emberi szervezet fokozott igénybevételével járó munkakörökben – ilyenek lehetnek például egyes vegyipari dolgozók, de a közterületi szolgálatot ellátó rendőrök vagy a tűzoltók is –, míg a korkedvezmény azt jelenti, hogy valaki az öregségi nyugdíjra való jogosultság előtt nyugállományba vonulhat, ha ehhez a munkáltatója anyagilag is hozzájárul.
A szakszervezet elvárja, hogy a döntéshozók egyeztessenek a szakmailag felkészültebb érdekvédőkkel, mielőtt egyetlen tollvonással megszüntetnék a nyugdíjkedvezményeket.
