A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével -  részben társtettesként, részben felbujtóként - nyolc embert  vádolnak. (Az elsodort kislány apja a másodrendű, anyja pedig az  ötödrendű vádlott.) Miskolci László ügyész az első-, a harmad-, az ötöd-, a hatod-  és a hetedrendű vádlottra határozott tartamú fegyházbüntetés  kiszabását kérte, hozzátéve, hogy a törvényi maximum kiszabását  javasolja. A negyed- és a nyolcadrendű vádlott esetében fiatalkorúak  börtönében töltendő szabadságvesztést indítványozott.

Az ügyész perbeszédében részletesen felidézte az eljárás során tett tanúvallomásokat, kitért minden egyes vádlott szerepére,  figyelembe véve az enyhítő és a súlyosbító körülményeket is. Hangsúlyozta: a vádlottak gátlástalan, brutális tettüket a sértett  gyerekeinek szeme láttára követték el, ezzel különösen nagy fájdalmat okoztak nekik. (Szögi Lajos tiszavasvári tanárt a gyermekei szeme láttára verték agyon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán 2006.  október 15-én. A bűncselekmény előzménye az volt, hogy a férfi  autójával elsodort egy út mellett haladó kislányt, aki az árokba esett, de nem sérült meg.)

A bűncselekményt csoportosan, lincselés  formájában hajtották végre - mondta.Hozzátette: a bántalmazás előzménye - a férfi autójával elsodort egy kislányt - csak ürügyként szolgált a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésre. A közlekedési baleset súlya, mértéke nem hozható egyenes arányba az elkövetett brutális cselekménnyel, így ez az ügy szempontjából nem releváns. A javasolt súlyos büntetések kapcsán Miskolci László úgy fogalmazott: a társadalomban ez az emberölés közfelháborodást keltett és más hasonló jellegű bűnesetekre is "példát" szolgáltatott.

Kitért arra, hogy az elsőrendű vádlott - aki bűnösnek vallotta magát - nem bánta meg tettét, ezt igazolta az egész eljárás alatt tanúsított magatartása. A másodrendű vádlottról azt mondta: domináns magatartású, már korábban is volt hasonló bűncselekmény részese. A harmadrendű vádlott szavahihetőségéről - folytatta - egyáltalán nem lehet beszélni, hiszen bár ő beismerte bűnösségét, többször ellentmondásba keveredett vallomásaiban. A negyedrendű vádlott bűnössége a már korábban lejátszott titkos hangfelvétel alapján és a védett tanúvallomások alapján is kizárja a kétségeket azzal kapcsolatosan, hogy ő is részt vett a bántalmazásban - tette hozzá az ügyész.

Az ötödrendű vádlott - az elsodort kislány anyja - felbujtóként ül a vádlottak padján. Több vallomás szerint ugyanis ő biztatta a vádlottakat a bűncselekmény elkövetésére, azt kiabálva: "Öljétek meg  a magyart!". A hatodrendű vádlott szerepéről az ügyész úgy nyilatkozott: a bizonyítékok alapján elkövette a vádiratban a terhére rótt bűncselekményt. A hetedrendű vádlott esetében is számos  tanúvallomás, sőt a vádlottak nyilatkozatai is azt mutatják, részt  vett a bántalmazásban. A nyolcadrendű vádlott - aki azt nyilatkozta az eljárás során, nem volt otthon a tragédia időpontjában - több vallomás szerint ott volt a helyszínen és részt vett a  bűncselekményben.

Az ügyészi perbeszédet követően a védőügyvédek beszéde  következett. Az elsőrendű vádlott jogi képviselője a különös  kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette helyett halált okozó testi sértés bűntettében kérte a bűnösség megállapítását. A többi védő védence felmentését, illetve a harmadrendű vádlott ügyvédje  másodsorban az enyhítő körülmények nagyobb figyelembevételét kérte. A másod- és ötödrendű vádlott védőjének "halaszthatatlan és  magán jellegű" elfoglaltsága miatt a Czibrik Attila vezette bírói tanács a tárgyalást elnapolta, a perbeszédeket pénteken folytatják.