A vádhatóság képviselője perbeszédében szimbolikusnak nevezte, hogy éppen 59 évvel azután mondhatja el vádbeszédét, hogy a vádlott és társai utasítást adtak a kegyetlen leszámolásra. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága által irányított karhatalom vezetősége, a Katonai Tanács ugyanis 1956. december 4-én ült össze, és a többi között meghatározták, hogy az ellenséggel szemben határozottan fel kell lépni, továbbá gyorsan és kegyetlenül le kell számolni vele.

Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Júniusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság, felderítetlenség miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított.

Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt.

A vádirat szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra. Ezek közül a vádirat tartalmazza a budapesti Nyugati pályaudvarnál 1956. december 6-án történt, három halálos áldozatot követelő sortüzet és a két nappal később, Salgótarjánban lezajlott eseményeket, amelyek során karhatalmisták és szovjet katonák fegyvereitől negyvenhat fegyvertelen tüntető halt meg, köztük nők és gyerekek.

Az ügyész perbeszédében hangsúlyozta: az 1956-os forradalom és szabadságharc után Biszku Béla meghatározó alakja volt annak a hatalomnak, amely megdöntötte a törvényes Nagy Imre-kormányt. A vádhatóság képviselője felidézte, hogy a Kádár János által vezetett, magát kormánynak nevező csoport novemberben tett esküt. Hozzátette: a tényleges és abszolút hatalmat az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága gyakorolta, és ennek Biszku Béla is tagja volt.

Perbeszédében az ügyész nemzetközi jogi példák alapján a karhatalmat mint illegális félkatonai szervezetet a náci Németországban létrehozott SS-szel állította párhuzamba. Hangsúlyozta: bár közvetlen tűzparancsot nem adott ki Biszku Béla, ennek nincs jelentősége, mivel a karhatalmat kifejezetten ezzel a céllal hozták létre, így a vádlott büntetőjogi felelőssége megállapítható. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlata alapján a karhatalmat az ügyész bűnszervezetnek nevezte.

A bíróság előtt pénteken levetített, a Biszku Béla által 2010-ben a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának adott interjúra utalva az ügyész azt mondta, Biszku Béla soha nem bánta meg tetteit, cselekedeteire büszke, és előrevetítette: a tárgyalás után se lesz majd képes önvizsgálatot tartani. Az ott elhangzottak alapján - például amiatt, hogy Biszku azt mondta, nem tartja koncepciós pereknek az 1956-os forradalom után lefolytatott eljárásokat - az ügyészség a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásával is vádolja Biszku Bélát.

Ebben az interjúban a vádlott a felelősségét firtató kérdésekre azt válaszolta: az ítéleteket a nyomozóhatóság felügyelete mellett a szuverén magyar bíróság hozta meg. Hozzátette: cselekmények alapján születtek meg az ítéletek. Saját tevékenységéről azt mondta: népe érdekeit szolgálta. "Olyan tevékenységet, amiért engem felelősségre lehet vonni, nem követtem el" - közölte.

A vádlott a bírósági eljárás során is végig tagadta bűnösségét, de vallomást nem tett. A 94 éves volt állampárti vezető tolószékben érkezett a bíróságra, a tárgyalás alatt két nőrokona támogatja. A tárgyalást nagyothalló-készülékkel követi, az eljárás során óránként szünetet kér rossz egészségi állapota miatt.

A per kora délután a védői perbeszéddel folytatódik.