Mindenki láthatja, hogy a magyar–szerb határon felhúzott kerítés nem állította meg a menekültáradatot. Az Európai Unió tagállamai tisztában vannak vele és elismerik, hogy Magyarországnak schengeni frontállamként milyen kihívásokkal kell szembenéznie. Az EU kész segíteni, a magyar hatóságoktól azt várjuk, mondják meg, mire volna szükségük – erről francia diplomáciai források beszéltek lapunknak, miután hétfőn Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára tárgyalt a tárcához bekéretett budapesti francia nagykövettel, Roland Galharague-gal.

A francia részről feszültségmentesnek nevezett megbeszélés után Magyar Levente visszautasított minden olyan „nemtelen jelzőt és vádaskodást Magyarországgal szemben”, amelyet vasárnap Laurent Fabius francia külügyminiszter hangoztatott a magyar határvédelmi lépésekkel kapcsolatban. A francia szocialista politikus külön bírálta a határzárat is. Szerinte az európai értékek semmibevétele olyan kerítést felhúzni, amelyet még az állatoknak sem emelnének. Magyar azért is tartja Fabius szavait elfogadhatatlannak, valamint „érzéketlenségről, tájékozatlanságról” tanúskodónak, mert Franciaország nemrégiben hatalmas, „még a magyar kerítésnél is nagyobb kerítést” épített Calais-nál. Francia részről erre azt hangoztatták: a szóban forgó kerítést nem most, hanem 1994-ben, a Csalagút és az ott zajló vonatforgalom védelmében emelték, s az nem határkerítés.

Roland Galharague francia nagykövet

Brüsszelben Szijjártó Péter külügyminiszter helytelennek nevezte, hogy a menekülteket az EU-tagországok között, nemzeti kvóták alapján osszák el, a helyzetet az EU határain kívül kellene megoldani.

A franciák azt a közös francia–német álláspontot szabják irányadónak, amely a menekültválság terheinek a szolidaritáson alapuló elosztása mellett tör lándzsát. Emlékeztettek, az 500 millió lakosú EU-nak 300 ezer menekült elhelyezéséről kellene gondoskodnia, míg Törökországban, Libanonban és Jordániában ötmillió menekült zsúfolódott össze. Sajnálatosnak tartják, hogy Magyarország egyetlen – már elismert menekültstátussal rendelkező – személyt sem hajlandó befogadni. Az EU fejlesztési alapjaiból 85 millió, míg rendkívüli segélyként 8 millió euró áll Magyarország rendelkezésére a menekültügy kezeléséhez. Francia részről érzékeltették: a közösen elfogadott szabályok közös alkalmazása alól való kibújás, a „magányos lovas” megoldások keresése nem vezet eredményre, ráadásul a magyarok számára oly fontos, a schengeni övezetben való szabad mozgást teszi kockára.