– Azt kaptuk, amit vártunk, amire előzetesen számítani lehetett: klasszikus évértékelés helyett a a kvóta-ellenes népszavazási kampány előfutamát – határozta meg az Orbán-beszéd értelmezési keretét Böcskei Balázs politikai elemző.

Földi Imre

Jelezte azt is, túlmutat ugyan az elemzés keretein, de a közönség mostantól komoly tétet tehet rá, hogy a Kúria át fogja engedni a kormány népszavazási kezdeményezését. Az elemző szerint a fenti alapvetés ellenére a szónoklatban felbukkantak a mostanában elhagyhatatlan kellékek – a hangsúlyos antikommunista blokk, ami fontos identitásképző elem a jobboldalon, a valóságra történő reagálás és egy óvatos korrekció meghirdetése (ezúttal a Klik ügyében), valamint az európai kitekintés, amely ezúttal természetesen a migráció témájához kapcsolódott, és úgy volt higgadt, reálpolitikai megközelítésű, hogy egyúttal mozgósítani is igyekezett.

A finálé egyértelműen a belpolitikai szempontokra, a közelgő népszavazásra – a múlt helyett a jövőre – fókuszált. A záró gondolatok pedig az elitellenesség és a sajátosan orbáni plebejus Nyugat-kritika jegyében „a népet" állították szembe Brüsszellel, felvázolva a következő időszak politikai napirendjét.

– Orbán Viktor év- és országértékelő beszéde soha nem egyszerűen az eltelt esztendő számadása. A műfaj magyar hagyományaival és amerikai, illetve bajor előképeivel is ellentétes lenne az egyoldalú múltba tekintés – fogalmazott kérdésünkre Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője.

Szerinte az idei beszéd mégis elsősorban 2015-ről szólt, mert a miniszterelnök a tavalyi esztendőt fordulóévnek vélte, és az utókor történelemírásának is ezt a keretezést ajánlotta. – A tavalyi év fő témája Európában és Magyarországon a migráció volt, nem meglepően a miniszterelnök is erről beszélt elsősorban. De az oktatásügy béremelése („mindenki minden évben egyet előreléphessen") és a kórházfejlesztések, valamint a várólisták lerövidítése kapcsán az egészségügy helyzete is szóba került, amelyek az ellenzék kedvenc témái – utalt rá az elemző, hogy a kormányfő a kényesebb kérdéseket is érintette.

Az egyórás beszéd alkalmat adott a miniszterelnök eddigi és jövőbeli migrációs politikájának részletezésére. A 2016-ra tervezett kvótaügyi népszavazás is hangsúlyos volt, de ettől még az évértékelő – a referendum dátuma híján – aligha mondható kampánynyitónak. Fontos üzenet volt ugyanakkor az idegengyűlölet elítélése („ne a migránsokra haragudjunk"), a Berlin-Moszkva-Ankara háromszög minden pólusával való jó kapcsolat, valamint a Brüsszellel szimbolizált európai elit elleni fellépés, kiemelve, hogy a miniszterelnök szerint Európának nem az eszköze, hanem a szándéka hiányzik a népvándorlás megállítására.

– Ahogy tavaly Tusványoson, most az évértékelőn is vigyázott Orbán, hogy az európai elit bírálata ne tűnjön Európa-ellenességnek, csak az Európáért küzdő reálpolitikus kritikájának. Az új zárszó („Hajrá, Európa!”) is ezt jelképezte – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel.