Kaotikus a helyzet a fővárosi közlekedésben Kurucz Árpád

Több mint száz autóbusz-vezetőt venne fel, illetve képezne ki a BKV az elkövetkező hónapokban. A tanfolyam, illetve a vizsga tetemes – csak az utóbbi 100 ezer forintra rúgó – költségét a cég részben vagy egészben áthárítaná a jelentkezőkre – szakszervezeti értesülések szerint. Mindez akár jó befektetés is lehetne a munkakeresőknek, hiszen egy biztos és nem is olyan rosszul fizető állás manapság nagy kincs, csakhogy a BKV már korántsem számít olyan stabil munkaadónak, mint korábban.

Ráadásul az újoncokat nem túl hosszú időszakra – a hírek szerint jövő nyárig – alkalmaznák határozott időre. Így pedig már nem is olyan vonzó az ajánlat. De miért van olyan égető szüksége a főváros közlekedési cégének buszvezetőkre, ha tavaly 120 embert tett lapátra? Igaz, eredetileg 200 munkavállalótól akartak megválni. Erős szakszervezeti nyomásra végül visszafogták a létszámot. A régiek többsége kipróbált, tapasztalt buszsofőr volt, akinek nagy része ma a konkurens cégeknél, illetve a BKV külsős szolgáltatóinál dolgozik.

Így a fővárosi társaság most többségében abszolút újoncokat kénytelen felvenni, akiknek a képzési költsége mellett a tapasztalatlanságukból eredő kockázatot is vállalnia kell. Nem véletlen, hogy a Volánbusz maradéktalanul át kívánja venni az agglomerációs járatok átadásáról kötött szerződésben szereplő 320 autóbusz-vezetőt. Most éppen sorra rendelik be a BKV-buszsofőröket, hogy három hónapra átvezényeljék őket a Volán-járatokra. Azt viszont nem tudják, hogy pontosan melyik vonalra, milyen munkarendben. Aki erre nem hajlandó, azt azonnali felmondással fenyegetik – állítja Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke. Nem tagadja: korábban, a csoportos létszámleépítés árnyékában a szakszervezetek is fontosnak tartották a volánbuszos átvételt, de természetesen nem parancsszóra.

– Az érdekvédelmi szervezetek képviselői már tavaly is pedzegették, hogy a végkielégítésekre költendő tetemes pénzt érdemesebb lenne átképzésre, munkaerő-megtartó intézkedésekre költeni – emlékeztet Nemes, aki szerint aligha tekinthető átgondolt cégstratégiának, ha az egyik év végén elküldünk 120 embert, a következő közepén meg felveszünk ugyanannyit. Ráadásul ez nem csupán számszaki kérdés.

A BKV vezetése februárban még úgy számolt, hogy az idei évre beharangozott 300-400 buszjárat kiszervezése miatt várhatóan kilencszázzal kevesebb munkavállalóra – járművezetőre, karbantartóra – lesz szükség a cégnél. Ebből vett volna át 320 sofőrt a Volánbusz, de a lemorzsolódást is beleszámítva további 500 ember elbocsátásával kalkuláltak. A versenyképesség javítása érdekében még a buszvezetők bérszerkezetének megváltoztatását is kilátásba helyezték. Az igazgatóság azonban továbbgondolásra visszaküldte a javaslatot. Azóta megkezdődött az agglomerációs járatok átvétele, amelynek zökkenőmentes voltára a BKK különösen büszke. Nemes Gábor szerint a siker nem kis részben a BKV-tól átvett buszsofőrök szakértelmének és tapasztalatának köszönhető.

Ezt támasztja alá, hogy az állami szolgáltató ragaszkodik a fennmaradó 120 sofőr „átigazolásához”. A szerződésben vállalt létszámból ugyanis eddig 200 főt vett át a vidéki busztársaság. Csakhogy közben kiderült, hogy a megkezdett és a tervezettnél hosszabb idejű villamospálya-felújítások és fejlesztések miatt a korábban megrendeltnél lényegesen több buszpótlásra tart igényt a BKK, így a teljesítmény nem csökkent az előre jelzett mértékben.

Másrészt a piacon megjelenő külsős szolgáltatók – VT-Transman, Orangeways, Volán stb. – a BKV-nál érzékelhető bizonytalanság miatt több munkavállalót szívtak el, mint ahogy előzetesen várták. Ennek ellenére meglehetősen nagy meghökkenést keltett az új buszvezetők munkára jelentkezése a buszgarázsokban. Az EKSZ Bolla Tibor BKV-vezérigazgatótól kért tájékoztatást a létszámfelvétel részleteiről. Így a szakszervezet tudni szeretné, hogy a cég pontosan hány főt, milyen munkaszerződéssel, bérezéssel, időtartamra vesz fel. Nem kaptak választ. Mint ahogy a Népszabadság is hiába várt a BKV és a BKK érveire.