A hivatalos kampány Magyarországon január 22-én vette kezdetét, amikor Sólyom László köztársasági elnök kiírta az országgyűlési képviselők választását. A pártok április 9-én 24 óráig kampányolhatnak. A képviselőválasztási kampány vasárnap este 7 órától tovább folytatódik a második forduló előtti péntek éjfélig.

A választási eljárási törvény értelmében a kampánycsend szombaton 0 órakor kezdődik és a szavazóhelyiségek bezárásáig, vagyis vasárnap este 7 óráig tart, ezen időszak alatt kampánytevékenységet folytatni tilos.

A törvény úgy rendelkezik, hogy "a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása". Így például tilos a választók szervezett szállítása a szavazásra, vagy étel-ital adása számukra.

Tilos továbbá pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, vagy a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.

Kampánycsendsértésnek számít az is, ha a tiltott tevékenységet nem jelölt vagy párt végzi, sőt akkor is, ha a törvénysértőt nem találják meg. A választási bizottságok így megállapíthatják a kampánycsendsértés tényét abban az esetben is, ha az elkövető személye ismeretlen marad.

Nem lehet betartani

Elavultnak tartja a kampánycsendet a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) - mondta Gerényi Gábor elnök: a közösségi portálokon megjelenő felhasználói véleményformálást lehetetlen szabályozni.

Gerényi szerint a választás után a kampánycsendre vonatkozó szabályozást az Országgyűlésnek érdemes volna újragondolnia, mivel ma már egymásba mosódik a tömeg- és a magánkommunikáció. A választási törvény szerint péntek éjféltől vasárnap este hét óráig az internetes tartalomszolgáltatók sem jeleníthetnek meg olyan új anyagokat hírportáljaikon, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják a választókat döntésükben. "Mára a professzionális tartalomszolgáltatók helyett az internetes magánkommunikáció, azaz a felhasználói tartalmak adják az internetes tartalom többségét" - folytatta az elnök -, a blogok, a feltöltött videók, a facebookos üzenetek pedig mind az internet használói által létrehozott tartalmak. Ezért csak kérni lehet tőlük, illetve ajánlani lehet nekik, hogy a kérdéses időben tartózkodjanak a politikai megnyilvánulásoktól, de "betartatni nem lehet a kampánycsendet."

Gerényi Gábor úgy látja, hogy az internet ilyen értelemben már a kezdetekkor szürke zónát jelentett a fórumozók beírásai miatt.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének választási kódexe az idén külön részben foglalkozik a közösségi médiára vonatkozó ajánlásokkal. Eszerint a közösségi oldalakon keresztül közvetített üzenetek technológiailag felhasználói tartalmak ugyan, de bizonyos kommunikációs helyzetekben tartalmilag a szerkesztett anyagokkal mutatnak hasonlóságot. Ezért az olyan közösségi csoportok esetében, ahol a cél az, hogy a felület egy adott politikai vagy közéleti szereplő kommunikációs csatornájaként működjön, a kampánycsend betartásának felelőssége a közlőt terheli.

Az MTE ezért arra hívja fel a közéleti szereplőiket, hogy ezeket az oldalakat a kampánycsend ideje alatt ne használják. Az MTE kódexének alkalmazása az egyesület tagjaira nézve kötelező, a nem tag tartalomszolgáltatókra nézve csak ajánlást jelent.

UP: a kommunikációt nem lehet betiltani

Uj Péter, az Index főszerkesztője szerint a kampánycsend témájában nincsenek tartalomszolgáltatókra vonatkozó törvényi szankciók, csak ajánlások. Mint mondta: a választással kapcsolatos híreiket a kampánycsend idejére leveszik a címlapról. A fórumos hozzászólásokat azonban ebben az időben is beengedik. Ha lezárnák a fórumot, a főszerkesztő szerint számos más helyet találnának maguknak a kommentelők.

"Napi húszezer hozzászólást úgysem lehet ellenőrizni, nem lehet az emberek által generált kommunikációt betiltani" - mondta Uj Péter. Az Index is tagja az MTE-nek. Az egyesület etikai kódexének teljes szövege a itt olvasható.