Az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározatnak a földterületek eladásából származó bevétel felhasználásáról szóló rendelkezése ellentétes a korábban törvényi szinten megállapított felhasználási célokkal, az Alkotmánybíróság (AB) ezért a határozat e pontját megsemmisítette. A testület azonban mindössze ennyi érdemi észrevételt tett a Földet a gazdáknak elnevezésű program kapcsán, amelynek keretében 380 ezer hektárnyi állami föld eladásáról lehet szó.

Korábban ellenzéki és független képviselők közösen fordultak az AB-hoz, s a Jobbik által kezdeményezett beadványban annak kimondását akarják elérni, hogy a földek értékesítése nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvénynek. Az LMP felvetése alapján azt is kifogásolták, hogy erről a kérdésről nem lehetett kormányhatározatban dönteni, mert a Nemzeti Földalapkezelőről szóló törvényt kellett volna módosítani. A programot különben sokan a vidék elárulásának tekintik, mert ezzel az állam lemond a munkahelyteremtésről.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az állami tulajdonú földterületek értékesítéséből származó bevétel felhasználásáról a kormány nem rendelkezhet határozatban, mert az alaptörvény a nemzeti vagyon átruházását csak törvényben meghatározott célból teszi lehetővé. A határozatban szereplő, „Magyarország fejlesztésére és az állami vagyon gyarapítására” vonatkozó fordulat ráadásul tágabb felhasználási kört határoz meg, mint amelyet a törvényi szinten meghatározott földvásárlási és földbirtok-politikai célok lehetővé tesznek. Ezért a kormányhatározat érintett pontja a törvénnyel is ellentétes – szögezte le a testület.

A földrészletek hasznosításának a kifogásolt kormányrendeletben és kormányhatározatban foglalt részletszabályaira vonatkozó további kezdeményezéseket az AB részben elutasította, részben visszautasította. Így a Jobbik, az LMP, az MSZP és a független képviselők által is támogatott beadvány mindössze annyi eredménnyel járt, hogy törvényben kell rendelkezni a nemzeti vagyon részét képező földterületek eladásából befolyó összeg felhasználásáról. Az értékesítés módját illetően viszont a testület semmit nem mondott.

A határozathoz Dienes-Oehm Egon és Varga Zs. András – akik az ügyben az AB hatáskörének hiányát vetették fel –, valamint Kiss László különvéleményt csatolt. Kiss érdemi kérdéseket is feszegetett például az árverések rendjével kapcsolatban, illetve észrevételezte, hogy ellentét feszül a kormányrendelet „földműves” fogalma, valamint a törvény „élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató személy” definíciója között. Ugyanakkor három alkotmánybíró, Lévay Miklós, Salamon László és Stumpf István a döntéshez párhuzamos indokolást fűzött.