Már alig van azokból a naposcsibékből és kiskacsákból, amiket a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány osztott szét a közelmúltban Szendrőládon és a környező településeken élő rászoruló családoknak. A helybéliek szerint az állatok többségét eladták. Az alapítvány azért osztott állatokat és tápot az etetéshez, hogy akár az állattartásból is megélhessenek a rászorulók. Az állatok sorsát viszont nem követik - számolt be róla az MTV Híradója.

Az egyik szendrőládi asszony csirkéket kapott az alapítványtól, de az állatok már nincsenek meg. Ádám Erzsébet azt mondta a Híradónak: egyik reggel felkeltek és nem voltak meg a baromfik.

A Híradónak név nélkül nyilatkozó egyik szendrőládi lakos azt mondta: az egész falu tudja, hogy eladták a csirkéket, a tyúkokat és mindent. A helyiek szerint állítólag 5000 forintot kértek a napos csibékért.

Szendrőben csaknem kétszáz család kapott segítséget az alapítványtól, pedig a polgármester szerint a többségük nem is ért az állattartáshoz. Szaniszló János azt mondta a Híradónak: „Ezek a családok, akik állatokat kaptak a alapítványtól – minden híresztelés ellenére, azért mert vidéken élnek – nem alkalmasak az állattartásra, illetve alkalmasak lesznek, ha megtanítjuk őket”

Az alapítvány elnöke azt mondta, hogy nem követik nyomon az adományok sorsát.  Hegedűs Zsuzsa hozzátette: ne mondja neki senki, hogy ezek a rászoruló emberek eladják az adományokat, majd ha lát erre bizonyítékot, akkor elhiszi.  Az alapítvány elnöke szerint az előfordulhat, hogy vadállatok megtizedelik a baromfit, de szerinte a napos csibét nem venné meg senki.

Hegedüs Zsuzsával – aki a miniszterelnök főtanácsadója – a Népszabadság keddi számában jelent meg interjú. Abban – mintegy a szendrői polgármesternek arra a megjegyzésére válasszul, amely szerint pusztán azért, mert valaki vidéken él, nem alkalmas az állattartásra – azt nyilatkozta: „az, aki falun él, tud földet művelni, mert a szülei és a nagyszülei is ebből éltek. (...) Az a módszer, amit kitaláltam, a falvakban indulásként jó. Azért nem megyek a leghátrányosabb helyzetű térségek városaiba, mert Ózdon, Miskolcon természetesen nem lehet vetőmagot és haszonállatokat biztosítani, mert nincs ehhez terület. A faluban viszont ez jelenti a kapaszkodót”.