Igaz, a határozat nem jogerős, mert azt vasárnapig törvénysértésre hivatkozva bárki megtámadhatja. Ha nincs fellebbezés, Kész a jövő héten átveheti megbízólevelét, és beülhet a parlamentbe. Ám korántsem volt kizárt, hogy homokszem kerül a gépezetbe. Egyes információk szerint elképzelhető volt, hogy nem sikerül biztosítani a választási bizottság határozatképességét.

A testületnek az időközi választás idején tagjává váltak ugyanis a jelöltek, illetve a jelölő szervezetek delegáltjai, akiknek egy része állítólag már nem tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a további munkában. Veszprémben tucatnyi jelöltet vettek nyilvántartásba, így a választási bizottság három állandó tagjával együtt a grémium jelenleg tizenöt fős, és az eredmény jogerős megállapításáig – szerencsés esetben csak vasárnapig – ennyien is maradnak. S amíg ez így van, az időközi választással kapcsolatos valamennyi döntést nekik kell meghozniuk.

Ráadásul ahhoz is szükség van a határozatképességre – tehát a tagok több mint felének megjelenésére –, hogy megállapítsák, kié a mandátum. Csütörtök délután már tudni lehetett, hogy nincs ok a pánikra, mert öt delegált jelezte, hogy részt vesz a bizottsági ülésen, tehát azon az állandó tagokkal együtt legalább nyolcan megjelennek. Ebből pedig az következett, hogy az eredményt megállapíthatják, ami meg is történt. Ugyanakkor egyértelművé vált, hogy a hatályos szabályok alapján nem lehetne megoldást találni arra a helyzetre, ha a testületeknek a jelölteket képviselő tagjai bojkottálnák az üléseket.

Több választási szakértő egybehangzóan állította: ilyesmire még nem volt példa. Igaz, arra sem sokszor, hogy egy-egy körzetben húsz-harmincan is indulnak, ami a múlt évben már nem számított kivételesnek. Emiatt a helyi választási bizottságokban az esetleg kamupártok és bizniszjelöltek delegáltjai többségbe kerültek, s amennyiben ők érdektelenségből távol maradnak, esetleg tudatosan akarnak szabotálni, megakadályozhatták volna az érdemi döntések meghozatalát.

A kérdéssel a veszprémi eset kapcsán még a Nemzeti Választási Iroda is foglalkozott, de az illetékesek csak arra a következtetésre juthattak, joghézag van, ezért a parlamentnek kellene lépnie. A választási bizottságok tagjait most semmilyen módon nem lehet a munkában való részvételre kötelezni, de kizárni sem, emiatt jelenleg egyetlen megoldás képzelhető el: aki nem akar dolgozni, mondjon le. Viszont erre sem kényszeríthetnek senkit. Ennek nyomán a veszprémi időközi választás eredményének megállapításáról szóló határozat sem születhetett volna meg a szombati határidőig, ha a függetlenek delegáltjai egységesen távol maradnak.

Ezért szakértők szerint törvényben kellene szabályozni, hogy mi történjék, amikor a jelölteket a helyi választási bizottságokban képviselő emberek nem akarnak érdemi tevékenységet végezni. Megoldást jelenthetne például az, ha azokat a tagokat, akik több ülésen az ismételt felszólítás ellenére sem jelennek meg, egyszerűen kizárhatnák.