A médiaháború 1989-ben a köztévé birtoklásáért folytatott csatározással kezdődött és 25 év után még most sincs vége - mondta Horváth János televíziós újságíró szerdán a Pilvax étteremben, amikor bemutatták Gyuricza Péter újságíró, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egykor tagjának Média-csata-tér II. (2010-2013) című könyvét.

Teknős Miklós / Népszabadság

 Horváth János szerint a médiaháború hadviselő felei az elmúlt évtizedekben megváltoztak. Úgy indult, hogy a politikai indított harcot a sajtó, a rádió és a tévé megszerzéséért, az egyik oldalon a politikusok, a másikon az újságírói szabadcsapatok álltak. Ez az idilli állapot, Horváth János megfogalmazása szerint, gyorsan átalakult, a sajtóoldal elkezdett osztódni, megjelentek az új tulajdonosok és a harc áttevődött az újságíró társadalom térfelére.

Horváth János értékelése szerint a politikai örömére a sajtó egymás ellen fordult, s 2014-re egy olyan helyzet alakult ki, hogy a korábban szövetséges harcosok sikeresen kiontották egymás vérét, a politikusok és hadvezéreik pedig már peckesen lépkedhetnek a csatamezőn, ahol itt-ott pislákol csak némi ellenállás. A tévés újságíró szerint ezt a szomorú folyamatot nagyon jól tükrözi Gyuricza Péter kötete.

Horváth János szerint a folyamatok megértéséhez érdemes lenne külön elemezni azt is, hogy miként lehetett belevinni az újságíró társadalmat az egymás elleni háborúba, fel kellene tárni azt is, hogy az ORTT miként asszisztált elvtelen médiaalkukhoz, „hogyan lett a korábbi öntudatos tévésekből engedelmes, ellenállásra nem vállalkozó, akár emberi arcot is kisatírozó nyáj, a Tudod, hogy valahogy élnem kell mondatocska hogyan vált általánosan elfogadott mentséggé a megalkuvásra".

Az ORTT elvtelen médiaalkuira való utalásnak a könyvbemutatón azért volt külön jelentősége, mert Gyuricza Péter az ORTT szocialista delegáltjaként 2009-ben megszavazta a Fidesszel és a KDNP-vel, hogy a Sláger Rádió frekvenciáját a Neo FM-mel pályázó, a baloldali gazdasági körökhöz több szállal kötődő FM1 Konzorciumnak, a Danubius hullámsávjának használati jogát pedig az Advenio Zrt. által működtetett Class FM-nek adják hét évre. Az Advenio akkor még Fellegi Tamás érdekkörében állt, jelenleg már Simicska Lajos a legnagyobb részvényese. A Neo FM azóta tönkrement, az Class FM talpon maradt. Nem is akárhogy. A céginformációs adatok szerint az Advenio 2010-et 161 milliós, 2011-et 54 millió forintos nyereséggel zárta, 2012-ben pedig az adózott eredménye meghaladta a 910 millió forintot.

A Média-csata-tér II. részletesen taglalja az alkotmányozás részeként a médiaalkotmány és az új médiatörvény megszületését, az új médiairányító testület és az új hatóságok létrejöttének történetét, külön fejezet szól a Klubrádióról, hogy „a médiahatóság, a hatalom és a nyilvánosság viszonyrendszerében hogyan vált ez a helyi adó egy világhírű rádióvá". A könyv nagy hangsúlyt helyez a közszolgálat változásának leírására. Gyuricza szerint lehetnek pártrádiók és pártújságok, ahogy a két világháború között is voltak ilyenek, de ahogy fogalmazott „el a kezekkel a közszolgálattól", mert azt nem lehet pártpropagandára, kormányzati pr-ra és a politikai ellenfél mocskolására használni. A közszolgálati média ugyanis közpénzből működik, a társadalomnak nem csak a kormányra szavazók a tagjai, nekik is alkotmányos joguk az információhoz való hozzájutás, a tájékozódás lehetősége - fogalmazott.