Lukács Tamás KDNP-s politikus „Ma lesz a holnap tegnapja” címmel a múlt heti éjszakákon át tartó parlamenti ülésekről szónokolt. Szerinte a lakosság nem értette, hogy az ellenzék mit akart ezzel az „obstrukcióval”. Lukács hozzátette: végül is mindenki olyan ellenzéket kap, amilyen jut neki. A kereszténydemokrata a régi slágert idézte: a jóból is árt a sok.

Lukács szerint az obstrukció alkalmas a parlamentarizmus lejáratására, és egy válsághelyzetben az ellenzéknek nem szabad követnie a minél rosszabb, annál jobb logikáját. A kereszténydemokrata képviselő az Egri csillagokból idézett végül: „Dobó kapitány azt mondta: teljesítettük a kötelességünket, bárcsak mások is megtették volna”.

A kormány nem kívánt reagálni a KDNP-s felszólalásra. Ezzel a napirend előttiek véget értek.

Kövér kegyesen elengedi füle mellett a kritikát

Scheiring Gábor LMP-s politikus napirend előtt a kormány kudarcáról beszélt. Illetve beszélt volna, de elfelejtette feltenni a mikrofonját. Mire észrevette, a felszólalási időből eltelt legalább egy perc. Az ökopárti politikus kérte, hogy állítsák vissza az órát, de a házvezetés ezt nem tette meg. Scheiring szerint ez is bizonyította, hogy a Házelnök nem engedi az ellenzéknek, hogy elmondja a véleményét. Kövér László erre jelezte: a Házszabály szerint a házvezetést kritizálni nem szabad, ezért akár a szót is el lehet venni a képviselőtől. „Ezt most nem teszem meg, de azt, hogy elfelejtette a mikrofonját feltenni, nehogy már rám hárítsa!” – mondta Kövér.

Az LMP-s politikus a kitérő után arról beszélt, hogy a kialakult helyzet immár nem csupán Matolcsy György, de Orbán Viktor alkalmasságát is megkérdőjelezi. Scheiring emlékeztetett, hogy például az egykulcsos adó ötszázmilliárdos lyukat ütött a költségvetésen, amelyet a kormány megszorításokkal próbál pótolni. Az ökopárti képviselő szerint megdöbbentő, hogy a kormánypártiaknak nem fáj a kudarc. „Itt lapítanak, és nem fáj Önöknek, hogy szakadékba taszítják az országot? Nem az a baj, hogy elrontották. Hanem hogy nem ismerik be. Orbán Viktornak vállalnia kell a felelősséget” – mondta Scheiring Gábor. Az LMP-s politikus egyúttal bejelentette, tárgyalásokat kezdeményeznek a többi ellenzéki frakcióval, hogy megtalálják azt az ellenzéki szakértőt, aki szintén részt vehet az IMF-fel való tárgyalásokon.

Szathmáry Kristóf államtitkár szerint az LMP-s politikus „valamit elnézett a térképen”. A kormánypárti politikus hozzátette: „azt nem tudom megítélni, hogy a király meztelen-e, de udvari bolond már biztos van”. Szathmáry szerint minden mutatónk pozitív, és „sem gazdasági, sem politikai válság Magyarországon nincs”. Az államtitkár szerint Scheiring Gábornak is jobb lenne közelebbi viszonyba kerülnie a valósággal.

A jobbikosok méltósága

Vona Gábor a következő napirend előtti felszólaló. A Jobbik elnöke emlékeztetett, hogy a múlt heti ellenzéki magatartást Lázár János fideszes frakcióvezető MSZP–Jobbik nagykoalícióként jellemezte. „Ha egy tisztességes családhoz és egy lókötő családhoz betörnek, és mindkettő megfelelően reagál, az még nem jelenti azt, hogy a két család össze is költözik” – tette hozzá. Vona inkább a rendszerváltás utáni privatizációkban, a multik beengedésében, a vidék ellehetetlenítésében lát Fidesz–MSZP nagykoalíciót.

„Kik voltak azok, akik leboltolták az országos rádiófrekvenciákat? Önök és az MSZP. (…) Kik hívták be az IMF-et? Önök és az MSZP (…) Ki jár folyton az amerikai nagykövethez panaszkodni? Önök és az MSZP!” – sorolta Vona. A Jobbik elnöke szerint a kormánynak nincs vészforgatókönyve, holott az Európai Unió gyarmatosította az országot, és erre sem az MSZP-nek, sem a Fidesznek nincs válasza.

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár arra kérte Vonát, hogy „amikor a Jobbik a törvényekkel ütközik, azt ne keverje össze azzal, amikor a Jobbik a Fidesszel ütközik”. Rétvári szerint Vonát azért paprikázta fel a kérdés, mert érzékeny pontra tapintottak vele. Az államtitkár felsorolta a statisztikát, hogy a Jobbik hányszor és miként szavazott együtt az MSZP-vel: tizenegy alkalommal például előfordult, hogy csak a szocialisták és a Jobbik voltak közös platformon.

A jobbikosok folyamatos bekiabálására Kövér László házelnök „méltóságra” kérte a radikálisokat, mondván, „hallgassák végig az államtitkár urat, ahogy Ő is végighallgatta Önöket; az sem volt könnyű!”. Rétvári később arra kérte a Jobbik képviselőit, hogy vegyenek részt az uniós ügyi bizottság ülésén, és minden felvetésükre választ fognak kapni.

"A Fidesz fekete hete"

Józsa István (MSZP) a következő felszólaló. A szocialista politikus szerint az elmúlt hét a „Fidesz fekete hete” volt, mert az ellenzék rákényszerítette a kormánypártiakat arra, hogy a tévé nyilvánossága előtt vitatkozzanak, például az új Munka Törvénykönyvéről. Józsa szerint a szakszervezeteket „belezsarolták” a hivatkozott megállapodásba, majd arra emlékeztetett: az MSZP módosító javaslatokként beadta a szakszervezetek kéréseit, de a Fidesz azokat lesöpörte az asztalról.

Józsa rámutatott arra is, hogy a kormány felélte a magánnyugdíj-pénztári vagyont, nem sikerült megakadályozni a válságadók áthárítását, az államadósság szintje pedig magasabban van, mint a kormányváltás idején. „A kormány hitelességének helyreállításához gesztusok helyett őszinte és hiteles intézkedések kellenének” – tette hozzá az MSZP-s politikus. Józsa azt kérte a fideszesektől, hogy viselkedjenek felelős politikusként.

Szathmáry Kristóf államtitkár reagált a kormány részéről. A politikus szerint az MSZP hadat üzent a szakszervezeteknek, ha azt állítja: a pénteki megállapodással elárulták a munkavállalók érdekeit. Szathmáry hangsúlyozta, hogy Magyarországon – „ellentétben az elmúlt nyolc évvel” – nőttek a reálkeresetek és a reáljövedelmek, az államadósság pedig csökkent. Az államtitkár szerint a szocialisták még nem szoktak hozzá ahhoz, hogy a „valósággal kell barátkozni”. Szathmáry egyértelművé tette: a kormány továbbra is az emberek pártján áll.

"Az ész győzelme"

Kara Ákos fideszes képviselő volt az első napirend előtti felszólaló, aki az új Munka Törvénykönyvéről szóló megállapodásról beszélt. Kara örömteli ténynek nevezte, hogy a szakszervezetek múlt hét végén aláírták a megállapodást. Ez a fideszes politikus szerint a kemény, de konstruktív tárgyalásoknak volt köszönhető.

Kara hangsúlyozta, hogy a megállapodás „a józan ész győzelme”, egy fontos érték a válságos időszakban. A kormánypárti honatya hozzátette, hogy az ellenzéknek köszönhetően hisztérikus vita is övezte a törvényt, ezért külön kiemelendő a szakszervezetek nyitottsága. Ezzel az új törvénnyel most már a munkavállalók és a munkaadók számára is kellő garanciát tudnak biztosítani – zárta szavait a honatya. „Bravó, Ákos!” – szólt oda egyik padszomszédja.

Czomba Sándor államtitkár reagált a kormány részéről. Ő is a szakszervezetek, a megállapodó felek kompromisszumkészségét emelte ki elsősorban. „Örüljünk ennek a megállapodásnak, mert esélyt ad arra, hogy minél több ember tudjon rendezett körülmények között dolgozni. Ami pénteken történt, az egész Magyarország sikere” – mondta Czomba.

Láng másodszor

A parlament hétfői ülése mandátumigazolással kezdődött, miután Láng Zsolt fideszes politikus győzött a legutóbbi, II. kerületi időközi választáson. Láng ugyan már eddig is tagja volt az Országgyűlésnek, de mandátumát tavaly még listáról szerezte, így most szükség volt a formai elfogadásra is. A mentelmi bizottság döntése alapján Lángnak nem kellett újból esküt tennie.

Hétfőn napirend előtt Kara Ákos fideszes képviselővel kezdődik az ülés, a kormánypárti politikus „Megállapodás az új Munka Törvénykönyvéről” címmel szónokol majd. Őt a szocialista Józsa István követi majd „gesztusok és tanulságok” címmel, a harmadik felszólaló pedig Vona Gábor Jobbik-elnök lesz, aki egy valódi nagykoalíciós együttműködésről kíván szólni. Scheiring Gábor – aki korábban a facebookon kért ötleteket a felszólalásához – a miniszterelnök felelősségéről fog beszélni a gazdasági kudarcok kapcsán. Az utolsó napirend előtti felszólalást Lukács Tamás kereszténydemokrata politikus tartja, mégpedig meglehetősen érdekes címmel: "Ma lesz a holnap tegnapja". Vélhetően nem a híres slágert fogja elénekelni.

Az interpellációk sorát a szocialista Lukács Zoltán nyitja meg, aki a belügyminisztert faggatja majd arról: vajon a kormányfő valóban visszaél-e a polgárok segítőkészségével. A címből a vörösiszap-katasztrófára és az adományok meglehetősen visszás kezelésére lehet gondolni. A jobbikos Z. Kárpát Dániel szintén a belügyi tárcát ostorozza majd azzal kapcsolatban, hogy a kabinet számára a külföldi elvárások-e a fontosabbak vagy a devizahitelesek megsegítése. A fideszes Csizi Péter kapta hétfőn a feladatot, hogy öninterpellálja saját kormányát. A nemzeti erőforrás minisztertől vár majd választ arra, hogy hogyan kívánja a kormány biztosítani az olimpiára készülő válogatott sportolók hatékony támogatását az eredményes felkészüléshez. Borítékolható, hogy számára megnyugtató válasz fog érkezni. Az LMP-s Scheiring Gábor újra a nemzetgazdasági minisztert öklözi majd a vállalkozókra mért kormányzati csapások miatt, majd a szocialista Simon Gábor fog újabb gyomrosokat bevinni a tárca képviselőjének a költségvetést érintően.

Tóth Csaba (MSZP) a következő interpelláló, felszólalásának címe: „190 ezer ember, 190 ezer levél, talán 190 ezer millió forint megtakarítás?”. A jobbikos Bödecs Barna a helyi közösségi közlekedés elvonásainak ügyében kérdez, az utolsó – szintén jobbikos – Jámbor Nándor pedig a tömeges kivándorlás elleni kormányzati fellépésekről vár majd tájékoztatást a nemzeti erőforrás minisztertől.

Ezt követően az azonnali kérdésekre kerül sor, majd várhatóan hét törvényt is elfogadhatnak még az Országgyűlésben. Hétfőn szavaznak az NMHH jövő évi költségvetéséhez, a Munka Törvénykönyvéhez, a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvényhez, a bírósági végrehajtásról szóló törvénycsomaghoz, illetve az energetikai törvényekhez beadott módosítókról is.

A szavazások után kerülhet sor több törvénycsomag részletes vitájára is, az érdekesebbeket viszont a kormánypárti többség megint csak éjszakára, a tévéközvetítés utáni időszakra tolta. Így várhatóan csak a késő esti híradók adásba kerülése után vitáznak például az MSZMP és az MSZP jogfolytonosságát, vagyis a szocialista párt kollektív bűnösségét kimondó csomagról. De a késői, esetleg hajnali órákban fogják tárgyalni azt a törvényt is, amely lehetővé teszi, hogy a kormány által kivetett különadók esetleges jogellenességének kimondása utáni százmilliárdokat a kabinet különadók formájában behajthassa.