A Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke elmondta, hogy népszavazási kérdéseik többek között arra irányulnak, egyetértenek-e a polgárok azzal, hogy ne épüljön orosz hitelből új atomerőművi blokk, Magyarország ne vegyen fel hitelt a beruházáshoz, a kivitelezőt nyílt közbeszerzésen válasszák ki, illetve hogy ne szülessen végleges döntés a bővítésről 2020-ig.

A paksi erőmű bővítése olyan horderejű kérdés, amiről nem lehet a nyilvánosság kizárásával "sunyin, stikában" megállapodni - jelentette ki. A kormány által kötött megállapodás viszont évtizedekre eladósítja és energetikai függőségbe taszítja Magyarországot - mondta. Hozzátette, a kabinetnek nem volt felhatalmazása a szerződés megkötésére, az ügyben hivatkozott 2009-es országgyűlési határozat ugyanis csak az előkészítésre és az alternatívák megvizsgálására ad jogot.

Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy a kormány saját hatáskörében is élhet népszavazási kezdeményezéssel. Ezért felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy "fordítson hátat (…) a titkos alkuk és zárt ajtók mögötti tárgyalások politikájának" és a kormány kezdeményezze a referendum kiírását a paksi bővítésről.

Arra a felvetésre, hogy egy nemzetközi szerződésről lehet-e népszavazást tartani, azt felelte, a kérdéseik nem közvetlenül a megállapodásra vonatkoznak.

Egy másik kérdésre azt mondta, a bővítés révén termelt energia bekerülési árát a szakértők 30-32 forintra becsülik kilowattóránként és "ennél gyakorlatilag bármi olcsóbban előállítja a villamos energiát", ugyanis a jelenlegi piaci árak 16 forint körül vannak.

Moszkvában január 14-én Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megállapodtak. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.