Németh Szilárd rezsibiztos a Csepeli Munkásotthon „egyszemélyi kurátorává” neveztette ki magát. A rezsibiztos már első levelében kéri a vagyonleltárt, amiről a mai napon levélben értesítette a munkásotthont fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Egyszemélyi kurátorrá neveztette ki magát a rezsibiztos
Az alapítói jogok gyakorlója, a Csepeli Városkép Kft. szeptember 16-án feloszlatta a korábbi kuratóriumot és helyette egyszemélyi kurátori tisztséget hozott létre, amelyre Németh Szilárdot kérte fel. Ugyanezzel a lendülettel a cég visszahívta a felügyelő bizottság elnökét és tagjait, majd saját embereit nevezte ki a posztokra. Egyikük sem csepeli.
Német Szilárd levelében felhívja az érintettek figyelmét, hogy öt napon belül adják át az alapítvány teljes iratanyagát, különös tekintettel a hatályos szerződésekre. S ezúttal mindenkit figyelmeztet, hogy törvényes képviselőként ezentúl minden intézkedéshez az ő beleegyezése szükséges. De a lap alján van a lényeg: felkéri a leköszönő kuratóriumot, hogy készíttessenek pontos kimutatást az alapítvány vagyoni helyzetéről. Az 1920-ban felavatott munkásotthon értéke jelenleg 1,4 milliárd forint. Az intézmény két telken, összesen 4 épületben 5400 négyzetméteren működik.
A dolognak van némi szépséghibája: egyelőre a régi kuratórium van bejegyezve, addig pedig a rezsibiztosnak sincs joga a pénztárban turkálni – állítja Szabó Szabolcs, az Együtt parlamenti képviselője.
Németh Szilárd egyébként polgármesterré választása óta szeretné megszerezni a munkásotthont, holott az soha nem volt önkormányzati tulajdonban. Először a támogatást vonta meg, azután a bírósághoz fordult, majd törvénymódosítási javaslatot nyújtott be. Utóbbival célba is ért: einstandolhatta a helyi ellenzék utolsó „találkahelyét".
A csepeli munkások pénzéből, a Vasas-szakszervezetek, a Szociáldemokrata Párt és Weiss Manfréd támogatásával épült. A két világháború között szövetkezeti formában működött, majd a hatvanas évek végéig szakszervezeteké volt. Ezután állami tulajdonba vették, de vagyonkezelője a Csepel Művek maradt. A rendszerváltozás után egy alapítvány gondjaira bízták. Az alapító jogok – a cégek megszűnése után – a Fővárosi Bíróságra szálltak. Németh Szilárdnak azonban ez nem tetszett.
Miután delegáltjai nem kerültek többségbe se a kuratóriumban, sem az fb-ben, megvonta a támogatást, majd 2013-ban kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bíróságnak, hogy az önkormányzat cégét jelölje ki az alapítói jogok gyakorlására. A bíróság ezt elutasította. Erre törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a parlamentnek. Csont nélkül átment. S ezzel célba ért. Az új szabályozás értelmében az illetékes önkormányzat jelölhet ki gazdasági társaságot az alapítói jogok gyakorlására, ha a közhasznú alapítvány alapítója meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik. A csepeli önkormányzat a Fővárosi Bíróság megkeresését meg sem várva választotta ki a feladatra a Csepeli Városkép Kft.-t. A cég pedig Németh Szilárdot bízta meg az egyszemélyi kurátorsággal.
