Egységbe kovácsolta az ellenzéket a leendő ÁSZ-elnök
A képviselők 260 igen és 111 nem szavazattal, illetve egy tartózkodással határoztak az ÁSZ elnökét és alelnökeit jelölő, nyolctagú eseti bizottság létrehozásáról. Igennel voksolt a Fidesz és a KDNP, nemmel voksolt az MSZP, a Jobbik és az LMP, a szocialista Puch László pedig tartózkodott.
A testületben a Fidesz-KDNP pártszövetség a jelöléshez szükséges szavazatok számának megfelelő öt képviselővel rendelkezik, míg az ellenzéki frakciók egy-egy politikust delegálhatnak az eseti bizottságba.
Az MSZP, a Jobbik és az LMP - korábban példátlan módon - közös módosító javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a jelöléshez legalább egy ellenzéki képviselő szavazatára is szükség legyen, ezt azonban a többség nem támogatta.
Az eseti bizottság elnökére a kormánypártok, míg alelnökére az ellenzéki frakciók tehetnek javaslatot a testület tagjai közül, akik munkájukért nem részesülnek díjazásban.
A határozati javaslat szerint az Országgyűlésnek a testület felállását követően haladéktalanul döntenie kell az ÁSZ vezető pozícióira jelölt személyekről.
Az ÁSZ korábbi elnökének, Kovács Árpádnak 2009. december 9-én járt le a megbízatása, míg a szervezet két alelnökének személyéről 2001. óta nem tudnak megegyezni a politikai erők.
A Fidesz-frakció vezetője, Lázár János hétfőn bejelentette: Domokos László fideszes országgyűlési képviselőt jelölik az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökének pedig Warvasovszky Tihamért, Székesfehérvárnak az MSZP, az SZDSZ és a Fehérvári Polgárok Egyesülete támogatásával megválasztott polgármesterét.