Egyházi bejegyzés: így packáznak ők
„Eddig is minden feltételnek megfeleltünk, politikai okokból mégsem nyilvánítottak egyházzá bennünket. Valószínűleg most is keresni fognak valamilyen ürügyet” – nyilatkozta a közelmúltban Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke.
A jóslat beigazolódni látszik.
A többször átdolgozott új egyházi törvény az Iványi Gábor által vezetett közösséget kizárta az elismert felekezetek sorából. Bár az Alkotmánybíróság visszaállította a MET egyházi jogállását, a törvényhozás ennek a határozatnak nem szerzett érvényt.
A jelenlegi előírások szerint az egyházi státusz elnyeréséhez tízezer tag meglétét kell igazolni. A testvérközösség bőven eleget tett az elvárásnak: mintegy 18 ezren vallották magukat a MET tagjának.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának – hangsúlyozta Iványi Gábor – elvileg hatvan nap állt rendelkezésére ahhoz, hogy elbírálja az egyházzá nyilvánításról szóló kérelmet. A határidő már lejárt, de a tárca érdemben nem döntött, helyette csak egy tájékoztató levelet küldött. A minisztérium tudatta: szakértői vélemény készül arról, hogy az adott szervezet – jelen esetben a MET – elsődlegesen végzett tevékenysége vallási tevékenységnek minősül-e; rendelkezik-e a tanításainak lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal; húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik-e Magyarországon.
Iróniát sem nélkülöző, Balog Zoltán miniszternek címzett válaszában Iványi Gábor jelezte: félő, hogy a testvérközösséghez tartozó hívek meglepőnek, sőt akár packázásnak is tekinthetik a történteket. A lelkész úgy érzi, képtelen az ellenkezőjéről meggyőzni őket.
Ami vallási tevékenységük vizsgálatát illeti, Iványi javasolja a minisztérium szakértőjének, hogy tanulmányozza azt a prédikációt, amit Jézus a tanítói hivataláról mondott Názáretben. A hitvallással és rítussal kapcsolatban a szakértőnek érdemes lenne megkérdeznie Balog minisztert vagy azokat a kormányzati, törvényalkotási „főméltóságokat”, akik hajdan keresztelési, esketési, temetési szertartást kértek a MET-től, „tapasztalták-e, hogy rendelkezünk felismerhető istentiszteleti rítusokkal”.
A legalább húszéves múlt bizonyítása sem okozhat nehézséget: elég előkeresni 1981-ből a testvérközösség hét évig tartó üldöztetését lezáró, állami elismerését rögzítő hivatalos közlöny szeptemberi számát. Vagy például azt a közleményt 1990-ből, amely tanúsítja, hogy a testvérközösség – mint létező és működő egyház – az akkori jogszabálynak megfelelően új bejegyzési számot kapott a bíróságtól.
A minisztérium jóváhagyása máskülönben kevés az egyházi elismeréshez. Második körben a parlament vallásügyi bizottsága, majd az Országgyűlés tárgyalja a kérelmet. Nagy valószínűséggel tehát még hosszú hónapokig elhúzódik az ügy.
Miközben a testvérközösség tiltakozik a minisztérium eljárása ellen, országos rendezvénysorozatot szervez, hogy kifejezze háláját annak a 18 ezer embernek, aki aláírásával kiállt az egyház mellett. Az első helyszín Budapest volt, a MET Dankó utcai központja. Szombaton délelőtt tizenegytől nyílt napon - gitárzenével, teával, zsíros kenyérrel és különféle programokkal - várták a vendégeket.
Nyitáskor több százan hallgatták Iványi Gábort, aki személyesen is köszönetet mondott, amiért „nagyon sokféle ember jóindulatot és segítőkészséget tanúsított irántunk”.
