A tárgyaláson - amelyen Balog Zoltán emberierőforrás-minisztert is meghallgatták tanúként - kiderült: ha egyik fél sem kéri a per folytatását, akkor október 23-án végleg befejeződhet a per. Czifra Károly, az egyházmegye jogi képviselője a tárgyalás után az MTI-nek elmondta, a szünetelés ideje alatt lehet megállapodást kötniük a peres feleknek az egyházi-közoktatási-köznevelési intézmény sorsáról úgy, hogy az a társadalmi elvárásoknak, a jogszabályoknak és az egyház törvényeinek is megfeleljen.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint egyébként a Huszár-telepi iskola egy speciális helyzetre kínál megoldást. Az általános alapvető országos célt, az együtt-tanulást és együttélést nem veszélyezteti, hanem elősegíti - szögezte le kedden közleményében a tárca. Mint kifejtették: a Huszár-telepi iskolában minden gyerek számára egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki és hajtanak végre. Ebben az iskolában a tanároknak sikerült elérniük azt, amit a város más részein működő iskoláknak nem: többek között, hogy a gyerekek mindennap iskolába járnak, a szülő-nevelő kapcsolattartás mindennapos.

A telepen élő családok kiállnak az iskoláért, és azért, hogy a gyermekeik oda járhassanak. Az iskolába tavaly az izraeli, idén pedig az amerikai nagykövet is ellátogatott, akik szintén elismerésüket fejezték ki az ott folyó munka iránt - írta az Emmi.

Az MTI-nek nyilatkozó helyiek nem értik a jogvédőket: miért is lenne elkülönítés az, hogy újra van általános iskolája a zömében romák lakta nyíregyházi Huszár-lakónegyednek. Ezt mondta Horváth Vilmosné, az egyik érintett kedden az MTI-nek. A 47 éves édesanya, aki 9 éves fiát, Patrik Szabolcsot kísérte el az intézménybe, a szülők véleményét tolmácsolva elmondta: szerintük nincs, nem lehet szó szegregációról, hiszen mindenki önként választhatja meg gyermekének iskoláját a telepen élők közül. Hangsúlyozta, senkinek sem kötelező a görög katolikus egyház által 2011-ben újranyitott lakótelepi iskolába járatni a gyermekét, oda íratja be, ahová akarja a városban.

Szilágyi Tiborné, a Huszár-telepi iskola pedagógusa a roma édesanya állítását megerősítve arról tájékoztatott, hogy a lakónegyedben élő mintegy 300 cigány és 100 magyar család tanköteles gyermekei közül az intézménybe jelenleg 35-en járnak. A helyi óvoda - amelyet szintén a görög katolikus egyház vett át működtetésre - 25 nagycsoportos gyermeke közül most tizenkettőt írattak be a szeptemberben induló első osztályba.

A pedagógus tájékoztatása szerint 2011-ben 17 elsőssel indult újra az iskola, közülük 13-an most már másodikba járnak. Két kisdiák nevelőszülőkhöz került más városba, kettő pedig évet ismétel. A 2012/13-as tanévben így 22 tanulóval indítottak újabb első osztályt.

Szilágyi Tiborné szerint az újranyitott Huszár-telepi iskola a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a felzárkózás esélyét teremti meg. Minden gyermek számára személyes, egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoznak ki és hajtanak végre, miután az iskolába iratkozáskor felmérik otthonról hozott alapképességüket. Ezután pontosan meghatározzák, milyen készségeket kell fejleszteni bennük a minél eredményesebb képzéshez. "Ennek is köszönhetően az itteni gyerekek olyan iskolai teljesítményre képesek, mint például a város központjában lévő, elitintézménynek számító Szent Miklós Görög Katolikus Iskolában tanuló diákok" - mondta a pedagógus.

Horváth Vilmosné is dicsérte a Huszár-telepi iskola hét pedagógusának munkáját, kiemelve, ha lehetősége lenne rá, szívesen visszahozná a Vécsey-közi iskolába járó nagyobbik fiát, a 12 éves Vilmos Antalt is a telepibe. "Itt, ha kell, rendszeresen korrepetálják a gyereket, így az én kicsi fiam, a most másodikos Patrick Szabolcs is négyes-ötös tanuló, míg testvére nehezebben halad"  - fogalmazott.

Két másik édesanya, a szintén roma Haga Anita és Szabó Enikő is elismeréssel szólt a Huszár-telepen működő egyházi iskoláról. A 28 éves Haga Anitának - aki egyedül neveli három gyermekét - Zsolt fia jár az intézménybe, ahová hamarosan testvére, a 6 éves Cintia is követi. "Az első osztályba járó Zsolt sokat betegeskedett az utóbbi időben, de a tanárok azóta folyamatosan korrepetálják, így remélhetőleg nem marad le a többiektől" - mondta.

A 25 éves Szabó Enikőnek, aki harmadik gyermekét várja, 8 éves Amanda nevű kislánya elsős a Huszár-telepi iskolában. Büszke rá, hiszen jól tanul, jeleshez közelítően, sőt versmondó versenyen is különdíjas lett már. "A hároméves testvérét is ide, a telepi iskolába íratom majd be, persze, ha lesz iskola, s nem zárják be a jogvédők miatt, akik bennünket soha nem kérdeztek, kérdeznek meg arról, mi az érdekünk, mit szeretnénk? - kesergett.

A nyíregyházi Huszár-telepi általános iskola kálváriája a 2000-es évek elején kezdődött, akkor is jogvédő civil szervezetek követelték a bezárását, azt állítva, hogy szegregált az oktatása, ami akadályozza a többségében roma tanulók integrációját. A szabolcsi megyeszékhely akkor szocialista vezetésű önkormányzati közgyűlése 2007-ben be is zárta az oktatási intézményt, onnan a diákok a város többi iskolájába kerültek át.

Az új, 2010-ben megválasztott Fidesz-KDNP-s többségű önkormányzat felzárkóztatási programot indított a cigány kisebbség tagjainak, s annak keretében megállapodást kötött a görög katolikus egyházzal az iskola 2011. szeptemberi újranyitásáról. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány jogvédő szervezet 2012-ben pert indított az önkormányzat és az egyház ellen, ismételten szegregációra hivatkozva.