A magyar politikusok erről azután beszéltek, hogy Fiamma Nirenstein olasz parlamenti képviselő, az ICCA-delegáció egyik vezetője a pénteki sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a magyarországi antiszemita kijelentések "durvasága és gyakorisága páratlannak mondható az európai országok között". Az ICCA európai és izraeli képviselőkből álló 11 tagú delegációja csütörtökön és pénteken folytatott megbeszéléseket Magyarországon. Látogatásuk során a magyar kormány, valamint a parlamenti pártok képviselőivel találkoztak.

Fiamma Nirenstein elmondta: azért érkeztek Magyarországra, mert az országban "vészhelyzet" van az antiszemita kijelentések durvaságát és gyakoriságát tekintve. Hangsúlyozta ugyanakkor: a kormány és az ellenzék képviselőivel folytatott tárgyalások után meggyőződtek arról, hogy mindkét oldal határozott erőfeszítéseket tesz a hasonló kijelentések visszaszorításáért.

Az olasz politikus ismertette: tájékozódtak a magyarországi romák és zsidók elleni rasszista és diszkriminatív megnyilvánulásokról. Úgy fogalmazott: nincs egyetlen ország sem Európában, ahol egy újságcikk a romákat az állatokkal tekintette volna egyenlőnek, és nincs egyetlen parlament sem, ahol a zsidó politikusok összeírását követelte volna egy megválasztott képviselő.

A delegáció tagjai - nevének említése nélkül - beszédükben Gyöngyösi Mártonnak, a Jobbik frakcióvezető-helyettesének kijelentéseire utaltak. Tavaly novemberben a parlamentben Gyöngyösi Márton annak felmérését szorgalmazta, hogy hány olyan zsidó származású ember van az Országgyűlésben és a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Szintén nem említették a nevét, de Bayer Zsoltnak a január 5-én a Magyar Hírlapban megjelent írására utaltak a romákkal kapcsolatos kijelentésekkel kapcsolatban. Ebben a publicista egy szigethalmi késeléses bűncselekményre utalva úgy fogalmazott, hogy "gyáva, undorító, kártékony állatok" késeltek. Hozzátette: "a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (...) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. (…) Állatok meg ne legyenek. (…) Ezt kell megoldani - de azonnal és bárhogyan!" - zárta írását.

Fiamma Nirenstein a sajtótájékoztatón kijelentette: az a fajta antiszemitizmus, amelyet a Jobbik képvisel, nemcsak Magyarország, hanem egész Európa problémája. Kérdésre válaszolva hozzátette: álláspontja szerint a magyar Jobbik és a görög Arany Hajnal a két legveszélyesebb szélsőjobboldali párt ma Európában.

John Mann, az Egyesült Királyság parlamenti képviselője, a delegáció másik vezetője arról beszélt, országa nem azért harcolt a fasizmus, majd a kommunizmus ellen, hogy ma Európában egy választott politikus a zsidó politikusok listázását követelje. Hangsúlyozta: azért jöttek Magyarországra, hogy szolidaritásukról biztosítsák mindazokat, "akik fel merik venni a harcot a bárki szabadságát veszélyeztető megnyilvánulások ellen".

Fónagy János  - aki a sajtótájékoztatón úgy mutatkozott be, hogy a párt budapesti elnökeként a Fideszt, a holokauszt utolsó parlamenti túlélőjeként pedig az idősebb zsidóságot képviseli - hangsúlyozta: a magyar nép nem antiszemita, idegengyűlölő vagy kirekesztő, és Magyarországon nem gyakoribbak az ilyen felháborító megnyilvánulások, mint a világ más részén, ugyanakkor ezeket nem szabad lebecsülni, és a leghatározottabban fel kell lépni ellenük. "A Fidesz és a kormány ezt tette és a jövőben is ezt fogja tenni" - fűzte hozzá a fideszes politikus.

Kiemelte: a Fidesz a parlamentben és a tömegrendezvényeken is elítél minden antiszemita megnyilatkozást, és minden rendelkezésére álló eszközzel megakadályozza ezen megnyilatkozások megismétlődését, szükség esetén akár a parlamentre vonatkozó szabályok megváltoztatásával is. Hozzátette: Magyarországon a zsidóság "a holokauszt borzalmai után újra a reneszánszát éli", és a kormány biztosítani fogja, hogy ez folytatódhasson.

Steiner Pál úgy fogalmazott: a magyar emberek többsége nem antiszemita. Hangsúlyozta: "a kirekesztés minden formája elleni fellépés közös nemzeti ügy", ebben az MSZP szívesen együttműködik a kormánnyal, és ebben a kérdésben nincs nézeteltérés a két párt között.

Megerősítette ugyanakkor, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban "olyan jelenségek mutatkoztak meg, amelyeket sem a magyar politikai közbeszéd, sem a nemzetközi politika nem hagyhat figyelmen kívül".

Az ICCA-delegáció vezetői kérdésre válaszolva elmondták: nem Magyarország, hanem európai és izraeli parlamenti képviselők kezdeményezték a magyarországi látogatásukat.