Visszatámad az ércnél maradandóbb szegedi diákvezér
Közkeletű feltételezések szerint, ha valóban törvényes és demokratikus keretek között történne a választás a hallgatói önkormányzatban, akkor Török nem maradhatott volna ennyi ideig pozíciójában. Egy ilyen feltételezést azonban bizonyítani kellene. A blog ezért kérte, hogy hozzák nyilvánosságra 2007-ig visszamenőleg az összes ehökelnöki pályázó pályázati anyagát.
Bravúros teljesítmény. Török Márk már 12 éve a hallgatók vezére Szegeden Kelemen Zoltán Gergely / MTI |
Mivel az ehök nem rendelkezik képviseleti joggal, az SZTE képviselte a perben a hallgatói szervezetet. Az egyetem álláspontja szerint a kikért adatok nem közérdekűek, mivel a hallgatói önkormányzat nem lát el közfeladatot. (Az Átlátszó ezt többek között azzal vitatja, hogy évente hárommilliárd forint közpénz sorsáról döntenek.) Később az egyetem jogi képviselője azzal érvelt: nincsenek meghatározott formai követelményei az ehöktisztségek pályázatainak.
A Szegedi Ítélőtábla 2015 júniusában jogerős ítéletben kötelezte az egyetemet, hogy 15 napon belül adja ki a 2010 és 2014 közötti összes ehökelnöki pályázati anyagot az Átlátszó Oktatásnak. Ennek nagyjából egy hónapig nem tettek eleget, majd a hallgatói önkormányzat honlapjára feltöltöttek öt PDF-formátumú dokumentumot, amelyek azonban nem a kért adatokat tartalmazták, sőt, az egyikben Török Márk azzal vádolja Szalai Balázst, az Átlátszó Oktatás egyik szerzőjét, hogy egy egyetemi felső vezető cégétől kap fizetést, és ez a felső vezető kancellár szeretne lenni.
Mivel ez nem a jogerős ítélet végrehajtása, ezért az Átlátszó Oktatás közérdekű adattal való visszaélés miatt feljelentést tett a Szegedi Rendőrkapitányságon, amely most nyomozást indított az ügyben. Egy korábbi perben viszont az Átlátszó Oktatás ellenében hozott jogerős ítéletet a Szegedi Ítélőtábla. Szalai Balázs „Csalnak-e még a szegedi hökválasztásokon?” címmel közölt írást az Átlátszó Oktatás blogon, és a bíróság szerint ezzel megsértette a Szegedi Tudományegyetem jó hírnévhez való jogát. Egyúttal kötelezte az újságírót, hogy fizessen 200 ezer forintot az egyetemnek, 115 ezer forint perköltséget a bíróságnak, és 84 ezer forint eljárási illetéket a magyar államnak.
Szalai felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, mert szerinte korlátozza a sajtószabadságot a Szegedi Ítélőtábla döntése – közölte lapunkkal az Átlátszó.