Az oktatási államtitkár arra számít, meglódul a felsőoktatásba jelentkezők száma azzal, hogy nem lesznek keretszámok. Hoffmann Rózsa ezt a Fidesz-KDNP hétfői frakcióüléséről távozóban közölte újságírói kérdésre.

Aki majd vállalja, hogy Magyarországon fog dolgozni, az ingyen tanulhat – mondta az államtitkár, aki azt is hozzátette, a felsőoktatási felvételi eljárás nem változik, a diákoknak ugyanabból a tárgyból ugyanúgy kell érettségizniük, ahogyan eddig ismert volt, és a felvételi pontszámítás sem módosul.


Arra a kérdésre, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke meggyőzte-e a frakcióülésen a kormánypárti képviselőket arról, hogy jó lesz az új felsőoktatási rendszer, Hoffmann Rózsa azt válaszolta: nem kellett meggyőzni őket, mert mindenkinek ez volt a véleménye. Azt is mondta, hogy semmilyen jelét nem tapasztalta a bizalomvesztésnek a kormányfő részéről.

Azt már nincs értelme firtatni, mi volt korábban, hiszen az egész felsőoktatási reform sokat alakult az elmúlt két és fél évben – reagált a különböző koncepciókat feszegető kérdésre, majd közölte: most arra kell koncentrálni, hogy a kabinet egyértelművé tette a célokat. "Nem akarunk olyan diplomákat kiadni, amelyek nem piacképesek, amelyek nem jó minőségűek, (...) tandíj márpedig nem lesz, és azt akarjuk, hogy aki itthon tanul, az itthon is maradjon" – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Közlése szerint ezeket a célokat szolgálja az is, hogy nem lesznek keretszámok, "minőségi alapon lehet bekerülni a jó képzésekbe".

Arra a felvetésre, hogy az új szisztéma szerint 10.480-nál több lesz-e a felsőoktatásban ingyenesen tanulók száma, az oktatási államtitkár megismételte: "nem lesz keretszám, aki eléri a ponthatárt, az ingyenesen tanulhat". A további részletekre nem kívánt kitérni, mert – mint mondta – még zajlik a jogalkotói munka, a kormány pedig szerdán dönt, azt azonban megjegyezte, reméli, a diákok is elfogadják majd az új rendszert.

„Sok még a nyitott kérdés”

A rektori konferencia elnöke "részlegesen elfogadhatónak tartja", hogy az ingyenes képzésért cserébe magyarországi munkavállalást várna el az állam, ugyanakkor álláspontja szerint még nagyon sok a nyitott kérdés a tervezett felsőoktatási átalakítások körül. Mezey Barna erről hétfőn a Lánchíd Rádióban beszélt.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) soros elnöke, az ELTE rektora úgy fogalmazott: az adófizetők pénzéből történő képzés után jogos elvárás, hogy egy ország utána ebből "gazdálkodjék", ugyanakkor meg kell fontolni nemzetközi és jogi vonatkozásokat is, tehát nagyon átgondolt konstrukcióra van szükség.


Megjegyezte: az eddig napvilágra került információkból nem derül ki, hogy a problémák valóban megoldódtak-e, nagyon sok még a nyitott a kérdés a keretszámok és a finanszírozás körül.

Orbán Viktor kormányfő a Facebookon szombaton megjelent videoüzenetében közölte, hogy el kell törölni a keretszám-szabályozási rendszert. Azoknak, akik teljesítik a szükséges követelményeket, és elszántak, hogy tanuljanak, majd Magyarországon dolgozzanak, továbbra is ingyenesnek kell maradnia a felsőoktatásnak – mondta.


Mezey Barna szerint szerencsés lenne, ha az állam fenntartási szerződések keretében rögzítené a hosszú távú, kiszámítható finanszírozás feltételeit, és ehhez hozzárendelné azokat az elvárásokat, amelyek a hallgatói létszámmal, minőséggel kapcsolatosak.

A finanszírozás meghatározza, hány hallgatót tudnak fogadni – emelte ki a rektori vezető. Jelezte: a hallgatók programpontjai alapvetően eltérnek minden korábbi követeléstől, tárgyalástól, most először megértették azt is, hogy a változtatásokat nem lépcsőnként és egymástól elszigetelten kellene végrehajtani.

Ez a rendszer konstrukciójában csak egyszerre változtatható – tette hozzá, megjegyezve: önfenntartó felsőoktatás nem létezik, az államnak alapvető kötelezettsége saját nemzeti értelmiségének kinevelése.


Mezey Barna kitért arra is, hogy az elmúlt tizenöt évben nem a minőségi, hanem a mennyiségi szemlélet uralkodott a felsőoktatásban. Átgondolásra érett egy sor kérdés – hangsúlyozta.


A lemorzsolódás teljesen természetes metódusa a minőségi képzésnek – mondta. Felméréseikre hivatkozva kiemelte: ez a képzés legelején bekövetkezik, a lemorzsolódás az első évfolyamra jellemző, összességében, az egész képzést nézve ez elenyésző – jegyezte meg, hozzátéve: véleménye szerint a felvételi nagyon hiányzik az egyetemi-főiskolai rendszerből. 

Tovább tiltakoznak a diákok

A szegedi Tömörkény István Gimnázium mintegy háromszáz diákja tiltakozott a felsőoktatást érintő átalakítások miatt hétfő reggel a középiskola épülete előtt. A diákok transzparensein többek között a „Világos beszédet a jövőnkről!”, „2 év múlva már mi is szavazunk!”, „Ha mindenki külföldre megy, az utolsó oltsa le a villanyt!” feliratok voltak olvashatók.

Darvasi Áron, a középiskola diákja, a tüntetés egyik szervezője elmondta, azért az utcán tartják demonstrációjukat, mert a szegedi iskolák vezetőit összefogó igazgatói tanács nem engedélyezte, hogy – más városokhoz hasonlóan – az intézményeken belül ülősztrájkot vagy tiltakozó megmozdulást szervezzenek.

A gimnazista hangsúlyozta, akciójuk – amellyel szolidaritásukat kívánják kifejezni a Szegeden egy héttel korábban indult hallgatói demonstrációkkal – a pártpolitikától független.

A demonstráció szónokai felszólították a kormányt, hogy kezdődjön el a köz- és felsőoktatás átfogó reformja, úgy, hogy annak irányát a szakemberek határozzák meg. Követelték, hogy a teljes állami támogatású helyek száma ne csökkenjen a 2011-es szint alá, állítsák le a forráskivonást a szektorból, töröljék el a hallgatói szerződéseket, ne korlátozzák az egyetemi autonómiát, valamint teremtsék meg a társadalmi esélyegyenlőséget a felsőoktatásban.

A diákok azt is szeretnék elérni, hogy a továbbtanulással kapcsolatos szabályokat legkésőbb a felsőoktatási jelentkezés határideje előtt egy évvel határozza meg a kormány.


A határon túli hallgatók is szolidárisak

Közös nyilatkozatban biztosították az anyaországi hallgatókat támogatásukról külhoni magyar felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatai hétfőn. A dokumentumot, amelyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) juttatott el az MTI-hez, nyolc felsőoktatási intézmény hallgatói képviselete írta alá.

A nyilatkozatban kiemelték: a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási intézmények hallgatói megdöbbenéssel értesültek a magyarországi felsőoktatás 2013-as hallgatói keretszámainak erőteljes csökkentéséről, a nagyarányú forráskivonásról, valamint az intézményi autonómiát szűkítő tervekről.


"A legnagyobb magyarral, Széchenyi Istvánnal egyetértve úgy gondoljuk, hogy a magyarság megmaradása, gyarapodása és jövője a kiművelt emberfők sokaságán múlik, ezért minden tehetséges diáknak biztosítani kell a továbbtanulás lehetőségét, hogy talentumait kibontakoztathassa és tudását később nemzete javára fordíthassa" – fogalmaztak, hozzátéve: azon intézkedések ellen, amelyek ezt akadályozzák, a magyar társadalom legszélesebb rétegeinek kell felemelniük szavukat.

Rámutattak: a határon túli magyar egyetemisták és főiskolások tisztában vannak azzal, hogy a sikeres és erős anyaország az ő jövőjük egyik zálogát is jelenti. Sikeres és erős országot azonban csak úgy lehetséges építeni, ha a tudás nem válik a legtehetősebbek kiváltságává – hívták fel a figyelmet.


Az LMP szerint a rutinos Orbán próbálja lecsendesíteni a fiatalokat

Az MSZP benyújtotta az Országgyűlésnek a Hallgatói Hálózat követeléseit. Mesterházy Attila pártelnök hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: nem egyeztettek erről a szervezettel, a céljuk az, hogy a parlament megvitathassa a hallgatók javaslatait, köztük a hallgatói szerződések megszüntetését és a forráskivonás leállítását.

A szocialisták egy költségvetési módosító javaslatot is beterjesztettek. Ebben csaknem harmincmilliárd forintot csoportosítanának át a felsőoktatásnak, elvonva a többi között a konzultációkra és a debreceni futballstadion megépítésére szánt pénzt, és csökkentve a kormányzati kommunikációra szánt összeget.


Az LMP "ködösítésnek" tartja Orbán Viktor miniszterelnök szombati bejelentését, amely szerint jövőre nem lesznek felsőoktatási keretszámok. Osztolykán Ágnes hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján azt mondta: szombaton a miniszterelnök semmi mást nem tett, csak meglévő, komoly politikai rutinját használva megpróbálta lecsendesíteni a fiatalokat.

Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke azt kérdezte: hogyan lehet keretszámok nélkül felsőoktatást tervezni. A politikus szerint Orbán Viktornak ki kellett volna mondani, hogy megállítják az oktatásból való forráskivonást.

Osztolykán Ágnes emlékeztetett rá, hogy az oktatásra szánt állami pénzek összege a második Orbán-kormány alatt számszerűleg kétszázmilliárdról 120 milliárd forintra, GDP-arányosan pedig 1,8 százalékról 1,4 százalékra csökkent.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a Hallgatói Hálózat 5+1 pontjából semmi sem teljesül a kormányfő ígérete alapján.

Orbán üres, tartalom nélküli ígéreteket tett, amelyekkel nem adott igazán komoly tárgyalási alapot – jelentette ki. A politikus arra biztatta a hallgatókat: tartsanak ki és érjék el, hogy a miniszterelnök kimondja "azt a bűvös mondatot", hogy megállítják a forráskivonást és megkeresik a büdzsében azokat a pontokat, ahonnan további pénzt tudnak átcsoportosítani a felsőoktatásra.