Ebben az esztendőben az Alkotmánybíróság – a népszavazási kezdeményezések ellen benyújtott néhány jogorvoslati kérelem kivételével – még nem hozott érdemi határozatot. A testület keddi ülésének napirendjén is csak öt ilyen ügy szerepel.

Az Ab azonban eddig is dolgozott, csak elsősorban saját magával volt elfoglalva: tárgyaltak az új alaptörvény, illetve az alkotmánybírósági törvény hatályba lépésével kapcsolatos feladatokról, és megalkották a szervezet ügyrendjét is. Kedden – a népszavazási kérdések mellett – a szervezeti és működési szabályzatról, valamint a jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettség végrehajtását szolgáló szabályzatról tanácskoznak.

A korábbi 1600 ügy közül egyébként 1200 a törvény erejénél fogva megszűnt – a hátralék jó részétől tehát megszabadultak –, mert az utólagos normakontrollra irányuló állampolgári kezdeményezéseket januártól az Ab már nem fogadhatja el. Kivételesen ezek érdemi vizsgálatára is van azonban lehetőség, ha valaki március végéig újabb beadványt készít, és abban igazolni tudja, hogy a kifogásolt jogszabály személyes érdekeit sérti, s azt is valószínűsíti, hogy az az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaz.

Sok ilyen ügy valószínűleg nem lesz, legalábbis az Ab elnökének korábbi közlése szerint eddig mindössze néhány tavalyi panaszt nyújtottak be ismét. Ilyen kifogás eddig például a 98 százalékos különadóval vagy a bírák korai nyugdíjazásával kapcsolatban érkezett.

A körülbelül négyszáz, érdemi elbírálásra alkalmas beadvány csaknem negyede az Országos Választási Bizottságnak a népszavazási kezdeményezések kapcsán hozott korábbi döntései ellen irányul; januártól ezeket sem az Ab, hanem a Kúria bírálja el. A többit részben bírák adták be, akik az eljárás során észlelték, hogy alkotmányellenesnek tartott jogszabály alapján kellene eljárniuk. Az alkotmánybírák hatásköre e tekintetben nem változott.

Emellett kisebb számban vannak alkotmányjogi panaszok, amelyeket magánszemélyek a korábbi szabályozás alapján adtak be. Ezeket főként olyan bírósági ítéletek miatt nyújtották be, amelyek az érintettek álláspontja szerint alkotmányellenes jogszabályon alapulnak, és valamennyi jogorvoslati lehetőséget kimerítették.

Az ilyen panaszok előtt most valamennyivel szélesebbre tárták az ajtót, és valószínűleg ezek adják majd a legtöbb munkát a testületnek. Akinek az alaptörvényben biztosított jogai bírósági eljárásban – kivételesen valamilyen jogszabály közvetlen alkalmazása során, tehát bírói döntés – sérülnek, az közvetlenül az Ab-hez fordulhat, s ugyanezt megteheti a legfőbb ügyész is. Igaz, a testület az ügyek között válogathat, és csak az alkotmányos jogokat súlyos sértő esetekben jár el.

Absztrakt normakontrollt, tehát a jogszabályok személyes érintettség nélküli felülvizsgálatát viszont már csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az ombudsman kezdeményezhet. A kormány valószínűleg igen kivételesen él majd ezzel a lehetőséggel, a képviselők pedig csak akkor fordulhatnának az alkotmánybírákhoz, ha a beadványt az összes ellenzéki frakció támogatná. Kérdéses, hogy a Jobbikkal kívánna-e együttműködni a másik két képviselőcsoport – és viszont.

Így marad az ombudsman. Az alapjogi biztos hivatala néhány napja arról tájékoztatta az MTI-t, hogy eddig 35 alkotmánybírósági döntést igénylő állampolgári beadvány érkezett. Úgy tűnik, jobb híján a pártok is ezt az utat választják, legalábbis az MSZP már felkérte az ombudsmant, hogy a rokkantnyugdíjak ügyében forduljon az Ab-hez.

Az ombudsmanhoz az idén már érkezett panasz a felsőoktatási törvény, az egyesülési jog, a sztrájktörvény, a devizahitel-törlesztés szabályozása, a nyugdíj és a magán-nyugdíjpénztári tagság kapcsán, valamint az adójogszabályok miatt is.