Egyedül híradózó és rettegő gyerekek
A magyar gyerekek (10-14 éves korosztály) fele nézi és kedveli is a televíziós hírműsorokat. Ezt állapította meg az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) megbízásából 2005-ben végzett felmérés. A százötven fős minta azt mutatta, hogy a korosztályból harminc százalékot hasítanak ki a két kereskedelmi televízió, az RTL Klub és a TV2 hírműsorai.
Ugyanebben az évben egy másik, kétezer fős mintán végzett reprezentatív felmérés azt mutatta ki, hogy a 12-18 éves korosztály 52 százaléka hírműsor-fogyasztó, és érdeklődésük az életkor előre haladtával egyre nő.
A fenti adatoknak némileg ellentmondani látszanak az AGB Nielsen médiakutató cég műszeres vizsgálati adatai. Eszerint hét éve még a fiatalok 7,7 százalékához jutottak el a napi hírműsorok (legalább egy percig nézték az adást), ez az arány tavaly tavaly 4,3 százalékra csökkent. Igaz, az AGB egy tágabb kört, a 4-17 éves korosztályt vizsgálta. A nézettségi adatok már többet elárulnak: a korosztály éppen tévéző tagjai közül 16,4 (2001) illetve 10,4 (2008) százalék hírműsort "fogyasztott" a vizsgálat pillanatában. Azok között, akik néznek híradót, az RTL Klub hírműsora vezet (23 százalék), ezt követi a sorban a TV2 (15 százalék). A Magyar Televízió és a Duna TV adásait a híradózó 4-17 évesek mindössze nyolc százaléka nézi.
Örvendetes tény – derül ki az ORTT elemzéséből –, hogy évek óta több gyerek mellett van a szülő a híradó ideje alatt, de még így is egyedül nézi a műsorokat hét százalék. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a Duna TV híreit inkább szülői felügyelet mellett, míg az RTL Klub híradását inkább egyedül nézik a fiatalok. Az erőszakos ábrázolások szempontjából leginkább problémás kereskedelmi híradókat csaknem 120 ezer 18 év alatti nézi egyedül – írja az ORTT tanulmánya.
Pedig a fiatalok – érjenek bármennyire is korán – még nem tudják összefüggően értelmezni a hírfolyamban látottakat, illetve gyakran félreértelmezik azokat, különösen a híradásokban egyre jobban elharapódzó erőszakos jeleneteket – emeli ki az ORTT összegzése külföldi tanulmányokra hivatkozva. A német Jugend Film Fernsehen Intézet 8 és 13 évesek bevonásával végzett Halálképek című felméréséből például kiderült: még a széles látókörű, megfelelő tudással és előismerettel bíró gyerekek sem képesek dekódolni az összefüggéseket. Legtöbbjüknek a hírek érthetetlenek és riasztóak. A felkavaró hírekre undorral és félelemmel reagálnak. A tanulmány egyik lényeges megállapítása szerint a gyermeki észlelés középpontjában az áldozatok állnak. Továbbá: képtelenek feldolgozni a történéseket.
Egy másik, nemrégiben készült angol felmérés szintén megállapította: függetlenül attól, hogy valóságot vagy fikciót látnak, a gyermekek még nem rendelkeznek a felnőttek távolságtartó képességével. A erőszakos képek félelmet keltenek bennünk, mivel a látott fenyegetéseket magukra vonatkoztatják. A gyermekek körülbelül nyolc éves korukig nem érzékelik, hogy a hírekben látott események a távolban történtek. A katasztrófák és háborús események tudósításait így saját szűkebb világukra vonatkoztatják és fenyegetésként élik meg. A brit felmérés kimutatta azt is: a kiskorúak hajlamosak a szenvedő féllel azonosulni. Elképzelik, hogy mi minden történhetett az áldozattal, milyen lenne, ha ők lennének a helyében. Amennyiben a fenyegető szituációk a gyermek hétköznapi helyzetére vonatkoztathatók, különösen elbizonytalanodnak.
Szintén német tanulmányok kimutatták: nem csupán arányaiban kínálnak több erőszakos hírt a televíziók, hanem az erőszak képeit is egyre gyakrabban mutatják. Sőt: az eseményeket egyre részletezőbben ábrázolják és egyre előbbre kerülnek a hírműsorokban.
