„Ki a felelős?” „Hatvan napja nincs válasz!” „Tűzjelző: 10 ezer forint, tűzkár: 800 millió forint” – ilyen feliratú transzparensekkel demonstráltak az MSZP veszprémi vezetői a királyszentistváni hulladéklerakót tulajdonoló, 158 önkormányzatot tömörítő társulás irodája előtt. Katanics Sándor, szocialista önkormányzati képviselő szerint két hónapja nem kapnak választ arra az egyszerű kérdésükre, hogy vajon volt-e beszerelve tűzjelző készülék a királyszentistváni létesítménynek abban a csarnokában, ami a lángok martalékává lett.

Mint ismert, május 10-én későn este kigyulladt, majd csaknem teljesen leégett egy háromezer négyzetméter alapterületű csarnok a vadonatúj királyszentistváni depóniában. A tűzben nem csupán a szemét égett el, hanem a hulladék-feldolgozáshoz szükséges nagy értékű gépek és berendezések is tönkrementek. A kárt az előzetes becslések 500-800 millió forint közé teszik, de a pontos összeget csak a tűzvizsgálat és a kárfelmérés lezárása után lehet meghatározni.

A tűzesettel kapcsolatban elterjedt az a hír, hogy a frissen elkészült, éppen a próbaüzemét tartó létesítményben nem szereltek fel füst- és tűzjelző berendezéseket. Hartmann Ferenc, a veszprémi közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője szerint két hónapja várnak választ arra a kérdésükre, hogy igaz-e ez a szóbeszéd, ám Czaun János, a depóniát tulajdonló és üzemeltető önkormányzati társulás fideszes elnöke eddig nem reagált érdemben a felvetésükre.

A hétfői demonstráción váratlanul megjelent Czaun János, aki végighallgatta a szocialista politikusok szavait, majd átvette tőlük azt a tízezer forintot érő tűzjelző berendezést, amelyet a demonstráló ellenzékiek figyelemfelhívásként adtak ajándékba a társulási elnöknek.

Czaun János újságírók előtt az MSZP-s felvetésekre úgy reagált: idő előtti a tiltakozó akció, hiszen a tűzvizsgálat még nem zárult le, így a tűzeset okait és felelőseit egyelőre még nem lehet megnevezni. Arra az eldöntendő kérdésre, hogy a leégett csarnokban volt-e füst- vagy tűzjelző berendezés, Czaun János nem adott választ, ugyanakkor közölte, hogy minden olyan biztonsági berendezést felszereltek a depóniában, amit a különböző szakhatóságok előírtak a beruházó számára.

Katanics Sándor választ kért a társulási elnöktől arra is, hogy a tűzesetet követően két nappal miért vette át hivatalosan is a társulás a létesítményt a kivitelezőtől. Czaun közölte, hogy a 7,5 milliárdos beruházás döntő részét uniós támogatásból fedezték, amelynek a végső határideje vészesen közeledett, így fennállt a veszélye annak, hogy az átvétel halogatásával Brüsszel visszakéri a támogatási összeg egy részét.

Czaun János szerint a birtokbavétellel a társulásnak nem keletkezett kártérítési felelőssége. Mint mondta, a tűzeset még az átvétel előtt történt, így a károkat a kivitelezőnek kell állnia. Czaun tudomása szerint a munkálatokat végző konzorciumnak volt biztosítása, így van esély rá, hogy a kivitelező kárát a biztosító megtérítse. A társulási elnök kérdésünkre elmondta: a leégett csarnok újjáépítése nagyjából félévig tart majd, ám a több részből álló komplexum egyes elemeit már menetközben üzembe helyezhetik.