Egy órával a gátszakadás előtt jeleztek a műszerek
Tizenöten ültek le a vádlottak padjára hétfőn a Veszprémi Törvényszéken, ahol megkezdődött a két évvel ezelőtti vörösiszap-tragédia büntetőpere. A vádiratot ismertető Fejes Péter ügyész halált előidéző gondatlan közveszélyokozással, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozással, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítással és természetkárosítással, továbbá hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével vádolta meg a Mal Zrt. egykori és jelenlegi munkatársait.
Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán, a cég vezérigazgatója mellett a társaság további vezető tisztségviselői, valamint diszpécserek, üzemvezetők, telepvezetők, gátőrök szerepelnek a vádlottak között. Bár Fejes Péter ügyész a vádirat ismertetésekor nem tért ki rá, a vádhatóság valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, felső határa halmazati büntetés esetén a felével emelkedik.
A 2010. október 4-én bekövetkezett tragédiában tízen vesztették életüket. Az ügyészség szerint közülük két áldozat esetében nem lehetett bizonyítani a katasztrófa és a haláleset közötti közvetlen összefüggést, így a hivatalos adatok szerint a halálos áldozatok száma 8, és összesen 226-an sérültek meg. Az iszap elöntött 1017 hektárt, a megrongálódott ingatlanokból 304-et kellett elbontani. A katasztrófa során az ajkai timföldgyár tízes számú tározójából 1,755 millió köbméter nátronlúggal kevert vörösiszap ömlött ki.
A vádirat szerint a gátszakadás úgynevezett talajtörés miatt következett be, ami számos okra vezethető vissza. Így például a nyolcvanas években rosszul választották ki a zagytározó helyét (nádas-mocsaras területre építették), hibáztak a tervezés során is (nem készült alapozás a gátakhoz), de a kivitelezéskor sem jártak el körültekintően (eltérő anyagból és vastagságban épültek meg a különböző magasságú gátfalak).
Az ügyészség álláspontja szerint azonban ezek miatt ma már nem lehetett megállapítani senkinek a büntetőjogi felelősségét. A gátszakadáshoz ugyanakkor számos olyan ok is hozzájárult, amelyek a zagytározó üzemeltetésével kapcsolatosak, amiért a Mal Zrt. érintett alkalmazottai büntetőjogi felelősséggel tartoznak.
A vádhatóság hosszasan elemezte a tízes kazettának a katasztrófa előtti állapotát. Eszerint a timföldgyárban 2009-2010-ben olyan technológiai módosításokat hajtottak végre, amelyre a cégnek nem volt hatósági engedélye, és aminek hatására a tározóba az engedélyezettnél jóval több nátronlúgot töltöttek. Súlyos mulasztásként említette az ügyész azt is, hogy az északi gátfalon végzett nyári töltésmagasítás során törmelék került a vízelvezető árokba, emiatt az északnyugati sarokban felgyűlt a csurgalékvíz, ami átáztatta a gátfalak alatti talajt.
Fejes Péter közölte, a szakértői vélemények szerint a katasztrófahelyzetet már egy órával a gátszakadás előtt előre jelezték a műszerek, ám a társaságnál senki nem tett érdemi intézkedést. Sőt, a vádlottak a gátszakadást követően sem hajtották végre az érvényben lévő katasztrófa-elhárítási terv előírásait. Így például nem értesítették a dokumentumban megjelölt hatóságokat, külső szervezeteket.
A vádirat a cégvezetők terhére rótta, hogy nem számoltak az emberi mulasztásból bekövetkező katasztrófa lehetőségével, ezzel összefüggésben elmulasztották egy hatékony jelző- és riasztórendszer kialakítását, továbbá nem gondoskodtak különböző védművek és védőgátak megépítéséről. Az ügyész szerint a vádlottak felelősek azért is, hogy nem készítettek olyan a intézkedési tervet, amely részletesen kidolgozta volna: katasztrófa esetén milyen módon kell az emberek életét, testi épségét megóvni.
Bánáti János, az elsőrendű vádlott védője kérdésünkre elmondta, Bakonyi Zoltán nem ismeri el a bűnösségét a vádpontokban. Így például tagadja, hogy a tragédia utáni időszakban elmulasztotta volna a segítségnyújtási kötelezettségét, illetve ne tett volna meg mindent a kárelhárítás érdekében. Bánáti közölte: a periratokhoz 3000 oldalas szakértői anyagot kívánnak csatolni, amelyek számos ponton homlokegyenest ellentmondanak a vádiratban idézett szakvéleményeknek.
A tárgyaláson a tragédia sértettjei közül is megjelentek néhányan. Az érdekeiket (több más ügyvédi irodához hasonlóan) az ügyész mellett helyet foglaló Magyar György ügyvéd is képviselte, aki kérdésünkre elmondta, a polgári perektől függetlenül számos károsult a büntetőeljárás keretei között is érvényesíteni kívánja a kárigényét. Magyar szerint elképzelhető, hogy a sértettek a büntetőperben hamarabb juthatnak hozzá a pénzükhöz – összesen 206 millió forinthoz –, mivel itt nem az ingatag lábakon álló Mal Zrt.-től követelik a káruk megtérítését, hanem személyesen a vádlottaktól, akiknek a bíróság által már korábban zár alá vett vagyona – az ügyvéd közlése szerint – fedezi a károsultak igényeit. Ugyanakkor a vádirat ismertetésekor elhangzott: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a büntetőeljárás keretében 10 milliárd forintos kártérítési igényt terjesztett elő.
