Egy hete van az AB-nek a regisztrációról szóló döntésre
Az államfő egyebek mellett a regisztráció egyes részletszabályait vitatta, például azt, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkezők miért nem kezdeményezhetik levélben is a választói névjegyzékbe vételt. Az AB mostani döntése alapvetően befolyásolhatja ennek a beadványnak a sorsát.
A regisztráció részletszabályai az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé kerültek, tehát azokat „alkotmányos” rangra emelték. A cél egyértelműen az volt, hogy elkerüljék a feliratkozás egyes kormánypárti politikusok szerint is aggályos intézményének alkotmányossági kontrollját. Az AB pénteki határozatával azonban visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az átmeneti rendelkezések erre vonatkozó szabályait, vagyis: a testület korábbi gyakorlata szerint sincs akadálya annak, hogy határozzanak a regisztrációról, mert az már nem az alaptörvény része.
Azt nem tudni, hogy a bírák tudatosan igyekeztek-e a mostani döntéssel „beelőzni” – az államfő által kezdeményezett normakontroll határideje január első hetében lejár –, de ezzel lényegesen könnyebb helyzetet teremtettek a magu k számára. Nincs más dolguk ugyanis, mint az alaptörvényt összevetni a választási eljárási törvénnyel. A választójog az alaptörvény és nemzetközi egyezmények szerint is alkotmányos alapjog és csak kivételesen korlátozható, míg ez utóbbi jogszabály a szavazáson való részvételt előzetes feliratkozáshoz kötné.
A beadványában Áder is utalt rá, hogy ENSZ polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, az emberi jogok európai egyezménye, illetve a strasbourgi emberi jogi bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a szabad választáshoz mindenkinek alanyi joga van. Ha ezt az érvet az AB is elfogadja, és kimondja, hogy a választási regisztráció nemzetközi egyezményekbe ütközik, a feliratkozás intézményét – amellyel nem titkoltan a kevésbé tudatos, gyakran az ellenzékhez húzó választókat kívánja a Fidesz a szavazás lehetőségétől megfosztani – igen nehéz lenne az alaptörvénybe visszacsempészni.