Munkahelyeket teremt, javítja az esélyegyenlőséget az Európai Unió különböző helyzetben lévő régiói és társadalmi csoportjai között, és fejlesztések sorát indíthatja el – ez csak néhány az úgynevezett "számítási felhő" számos előnyéből. Bihary Gábor, a fővárosi önkormányzat MSZP-frakciójának tagja Brüsszelben, a Régiók Bizottsága csütörtökön és pénteken zajló plenáris ülésén jelentéstevőként taglalta, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat e modern technológia kiterjesztése. A politikus munkáját szakértőként Kalotay Balázs segítette.

Egyszerűsített kifejezésekkel megfogalmazva a „számítási felhő” az adatok interneten keresztül elért, távoli számítógépeken történő tárolását, feldolgozását és felhasználását jelenti. Ilyen szisztémával dolgozik például a Gmail vagy a Facebook is. A felhasználók szinte korlátlan számítási teljesítményhez juthatnak, igényeik kielégítéséhez nincs szükség jelentős befektetésekre, és adataikat bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező helyről elérhetik.

Jelentősen csökkenti a felhasználók informatikai kiadásait, vagyis marad tőkéjük más területeken való munkahelyteremtésre, egyéb beruházásokra. A felhő használatával még a legkisebb cégek is egyre nagyobb piacokat érhetnek el, a kormányok pedig még megszorítások idején is vonzóbbá és hatékonyabbá tehetik szolgáltatásaikat.

Míg a világháló az információkat, addig a számítási felhő a számítási teljesítményt teszi mindenhol és mindenki számára elérhetővé – szól a jelentés, amelyet az Európai Bizottság felkérésére véleményeztek, s az önkormányzatokat, megyéket, régiókat képviselő brüsszeli Régiók Bizottsága tegnap egyhangúlag fogadott el.

A webhez hasonlóan a számítási felhő is egy már régóta zajló, sőt, folyamatosan fejlődő technológiai újítás eredménye. A webtől eltérően viszont a számítási felhő még viszonylag gyerekcipőben jár, ami Európa számára lehetővé teszi, hogy a további fejlesztések éllovasává váljon, és a széles körben elterjedt felhőhasználat, valamint a felhőalapú szolgáltatások révén a keresleti és a kínálati oldalon egyaránt előnyre tegyen szert – fogalmazott Bihary Gábor.

Az Európai Bizottság célja a számítási felhő valamennyi gazdasági ágazatban való gyorsabb alkalmazásának lehetővé tétele és megkönnyítése, miáltal csökkenhetnek az ikt-költségek, és – új digitális üzleti gyakorlatokkal kiegészítve – nőhet a termelékenység, a növekedés és a munkahelyek száma. A tervezet szerint a számítási felhő alkalmazása 2020-ig 957 milliárd euróval növeli meg az összeurópai GDP teljesítményét és közel négymillió új munkahelyet teremthet.

A számítási felhőre történő átállás előnyeit jól mutatja az az Európai Bizottság részére készített 2011-es felmérés, amely szerint a felhőalapú megoldásokat bevezető szervezetek 80 százaléka 10-20 százalékos költségcsökkentést ért el. A távoli munkavégzés elterjedése 46 százalékkal, a fokozottabb termelékenység 41 százalékkal, a szabványosítás előretörése 35 százalékkal, az új üzleti lehetőségek megjelenése 33 százalékkal, míg a meglévő piacok bővülése 32 százalékkal csökkentheti a költségeket.

Japánban és az Egyesült Államokban már egyre szélesebb körben alkalmazzák ezt a módszert az adatok és a programok tárolására, ám Európában néhány kreatív város – mint például London – vagy egy-egy bátrabb kerület, megye, régió kivételével egyelőre kevés helyen tértek át a felhőalapú megoldásokra. Bihary Gábor szerint ennek részben oka a nem megfelelő jogi környezet, és az emberek bizalmatlansága. Németország például nem engedi, hogy állampolgárai adatait egy másik ország szerverén tárolják, noha a számítási felhő lényege épp az, hogy egy-egy nagy szerverpark akár több ország igényeit is kiszolgálja.

Az előnyök mellett azonban a szocialista régiós politikus szólt az esetleges hátrányokról is,  amelyeket  gondos szabályozásokkal lehet elkerülni. A tőkeerős nagyvállalatok például immár a hátrányosabb helyzetű, eddig részükről kevesebb figyelmet kapó, szegényebb régiókat is elérhetik a számítási felhő nyújtotta előnyök révén, s ezzel versenyhátrányba kerülnek az ottani cégek, munkavállalók. – Nem az a cél, hogy egy kelet-európai kisvárosban kirúgják a titkárnőt, csak mert az adatokat valahol Londonban kezelik – fogalmazott Bihary Gábor, aki szerint akkor lehet legjobban elkerülni e veszélyeket, ha ebben az ügyben mindenki tudatos fogyasztóként viselkedik.