Egy elmulasztott időponton egy egész félév elszállhat
"Túl vagyunk ez első jelentkezési napon. 2009. június 8. és június 22. BETELT! Akik eddig nem jelentkeztek, csak a maradék két napra jelentkezhetnek." "Elkezdtem időrendben feldolgozni a ma reggeltől érkezett jelentkezéseket. Mindenki a jún. 8-át jelölte meg gyakorlati vizsgára. Az időpont a levelek felénél betelt!"
A blogok és internetes fórumok idézeteiből és a hallgatókkal folytatott beszélgetésekből kiderül: a vizsgarendszer és a leckekönyv "automatizálása" - az elektronikus rendszerek, az ETR és a Neptun bevezetése - korántsem oldotta meg a vizsgaidőszak technikai zavarait. Régebben előfordult, hogy a diákok hálózsákban aludtak a tanszékek előtt, hogy feliratkozhassanak egy-egy kurzusra, vizsgára; a probléma maradt, csak ma hiába is aludnának ott, mert a számítógép előtt ülve kell résen állni. Vesztesek pedig szükségképpen vannak, miközben ennek nem kellene így lennie.
A hallgatói önkormányzatokig a jelek szerint alig jut el ez a nehézség.
- Egyes oktatóknál - főként óraadóknál - előfordul, hogy nem hirdetik meg a szükséges számú vizsgaidőpontot, de a dékáni vezetés partner a velük szembeni fellépésben - mondja a Népszabadságnak Ament Balázs, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának hallgatói önkormányzati vezetője. - Akadt olyan tanár, aki nem fogadta be a meghirdetett létszám feletti hallgatót, akkor sem, ha az illető félévet vesztett emiatt. Máskor megoldható volt, hogy az eredetileg 30 fős kurzust több csoportban 120 főre bővítsék ki a megugrott igény miatt.
- Be kellene zárni az intézményt, ahol azért csúszik valaki a tanulmányaival, mert nem fért fel egy fontos vizsgára - állítja Körösparti Péter, a Debreceni Egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke. Náluk legalább három időpontot kötelező meghirdetni vizsgánként, ha nem elég, újabbakat kell adni. Volt rá példa, hogy az oktató nem volt hajlandó kiírni a pótidőpontot, de a rektori és a kari vezetés utasította erre.
Hricsu Ákos, a Miskolci Egyetem hallgatói önkormányzatának helyettes vezetője szerint a vizsgázással náluk nincs gond, emiatt nem csúsznak a tanulmányaikkal a hallgatók. Másfélszeres vizsgamennyiséget hirdetnek meg, például ötven hallgató esetén hetvenöt hallgatónak "elég" időpontot.
- Sok a tárgy és a vizsga, emiatt az oktatók és hallgatók is túlterheltek. Nyugaton sokkal kevesebb a vizsga, ráadásul azok több kreditpontot érnek - mondja Polónyi István oktatáskutató, aki szerint a kreditrendszer és a bolognai rendszer sajátos magyar változata, illetve a tömegképzés együttesen okolható a feszültségekért.
A hallgatók az ajánlott haladási rendet nem tudják mindig követni, mert sok a diák és kevés a tanár, ezért az intézmények nem hirdetnek meg minden kurzust minden félévben. Ezért ha valaki nem megy át az adott tárgyból, ki kell várnia, amíg újra meghirdetik; esetleg egy évig is tolhatja maga előtt a vizsgát emiatt. Ha a tárgyak egymásra épülnek (például a közgazdász-képzésben a matematika megelőzi a makroökonómiát, az pedig a vállalatgazdaság-tant), akkor a vizsgák vagy kurzusok „csúszása" még nagyobb gondot okoz a hallgatónak.
Más szakemberek arra figyelmeztetnek: elképesztő terhelés éri a bolognai rendszerű alapképzésben tanulókat a harmadik év végén. Lezárják az utolsó szemesztert akár hat-nyolc vizsgával, ugyanekkor diplomamunkát írnak, szakzáró vizsgát tesznek, a mesterszakra jelentkezők pedig - akár néhány nappal később - írásban és szóban felvételiznek, teszik mindezt gyakran egyazon intézmény ugyanazon tanárai előtt.
Több szakértő is egybehangzóan állította lapunknak: a vizsgákról inkább az évközi munkára kéne áthelyezni a hangsúlyt: bizonyíthatnának a hallgatók évközi dolgozattal, önálló munkával, beadandókkal, a szemeszter végén pedig három-négy vizsgájuk lenne a most általános 10-12-vel szemben.
