Egyre nagyobb a polarizáció Magyarországon, nemcsak a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP, hanem a kicsik, az SZDSZ és a Jobbik között is. Utóbbi nacionalista szlogenekkel és rasszista sztereotípiákkal küzd politikai céljaiért - állapítja meg a szerző a budapesti keltezésű cikk bevezetőjében.

A magyar kormány ingatag építmény: bár jelenleg 190-et az MSZP birtokol a 386 parlamenti mandátumból, a párt népszerűsége rohamosan csökken. Gyurcsány Ferenc "kapitulációval felérő" márciusi lemondása és Bajnai Gordon szakértői kormányának áprilisi megalakulása óta mélypontra zuhant az MSZP támogatottsága. Az új kormány felállítását a konstruktív bizalmatlansági indítvány sakkhúzása tette lehetővé, ezzel tudták a szocialisták megakadályozni a lakosság többsége által előnyben részesített előre hozott választásokat, és megtartani a hatalmat.

Bajnai Gordont és szakértői kormányát mindössze a lakosság 29 százaléka tartja képesnek a súlyos gazdasági válság kezelésére, ötven százalék kételkedik ebben. A megkérdezettek messze több mint fele az előre hozott választásokat részesítené előnyben - áll a cikkben, amely ezután megállapítja: egyre nagyobb a polarizáció jobb és baloldal között.

A menetrend szerinti választási időpont jövő tavaszra esik, ennek ellenére máris megvannak a választási jelszavak - írta a szerző, az "Elég", illetve az "Újult erővel" Fidesz-, illetve MSZP-szlogeneket említve. A Fidesz egy alkalmat sem szalaszt el, hogy a szocialista kormányzás alatti "kudarcok és csalódások időszakára" utaljon, alternatívákat vonultat fel a szocialista kormányprogrammal szemben, és különösen az európai uniós támogatások felhasználását bírálja.

A politikai skála két végén elhelyezkedő két kispárt jövője bizonytalan - állapította meg a szerző az SZDSZ-ről és a Jobbikról. A szabad demokraták a politikai túlélésért küzdenek, az MSZP-t nem rokonszenvből vagy politikai rokonságot érezve támogatják, hanem azért, mert a Bajnai-kormány bukása a közvélemény-kutatási eredmények szerint parlamenti jelenlétük végét jelentené.

A szélsőjobboldali Jobbik reméli, hogy a következő választás alkalmával első ízben bekerül a parlamentbe, s az esélyei semmiképp sem rosszak.

Két dolog figyelemreméltó a Jobbik szórólapjain a cikkíró szerint. Az egyik - írta - "a félreismerhetetlen módon két vörös SS-rúnából képzett" logó, a másik Morvai Krisztina (a párt európai parlamenti listavezetője) fényképe. A szerző megállapítása szerint Morvai feladata, hogy rokonszenves arculatot kölcsönözzön az egyébként "inkább gusztustalan" szélsőséges pártnak.

Mindkét kispárt a "harmadik erő" szerepére pályázik, s az eszközökben nem nagyon válogatva rossz hírét keltik politikai ellenfelüknek. A liberálisok kíméletlen módon tárják a lakosság szeme elé a jobbról érkező veszélyt, három derék polgárral három veszélyes szélsőjobboldalit - egy bőrfejűt, egy csuklyás tüntetőt és egy Magyar Gárda-tagot - állítanak szembe. A Jobbik ezt gúnyolva három legfontosabb ellenségképét: egy egymást átölelő homoszexuális párt, Sztojka Ivánt a Marian Cozma meggyilkolásával gyanúsított roma férfit és egy, az egykori hírhedt náci gúnylap, a Stürmer karikatúráit idéző ortodox zsidót ábrázoló képet állítanak szembe vezetőjükével, Vona Gáboréval.

Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a kétfrontos harc perspektívájával kell szembesülnie. A jobboldali tábor összes szavazójának lenyelését célzó stratégiája nem vált be, a gazdasági válsággal a háttérben az egyszerű, gyűlölettel teli üzeneteket megfogalmazó Jobbik egyre több vonzerőre tesz szert a viszonylag mérsékelten fellépő Fideszhez viszonyítva - írta a tudósító. A Fidesz megpróbál egyértelműen elhatárolódni a Jobbiktól. Bár "robbanékonynak" nevezi a romakérdést, megoldási javaslatai konstruktívan csengenek: jobb oktatási és álláskeresési lehetőségekben, valamint a sztereotípiák és előítéletek leépítésében látja az integráció kulcsát.