Egy "pacifikált" Orbán találkozott Barrosóval
A találkozóra a magyar miniszterelnök alaposan felkészült, de részletek nem szivárogtak ki. A konvergencia-programról már korábban azt mondták a Népszabadságnak, hogy az fordulatot jelenthet a megfeneklett IMF-tárgyalásokat illetően is, a Széll Kálmán Terv 2.0 változatát pedig úgy készítették el, hogy június 22-én mindkét dokumentum meggyőzze az uniós pénzügyminiszterek tanácsát (ECOFIN): a túlzottdeficit-eljárás, melynek kedvezőtlen kimenetele esetén Magyarország 495 millió euró kohéziós támogatástól eshet el, nem indokolt.
Az adóemelések, melyekkel a banki különadót és a válságadókat váltjuk ki, biztosítanak annyi bevételt a büdzsének – 2013-ban 150 milliárdot, jövőre pedig 600 milliárd forintot –, hogy tartani lehessen a hiánycélt. Ezek az intézkedések, illetve az így befolyó pénzek "puffert" jelentenek – értékelt egy kormányközeli szereplő lapunknak, hozzátéve: senki sem állíthatja azt Brüsszelben, hogy nem kezdődtek meg Magyarországon a nagy strukturális rendszereket átformáló változások.
"Ha valaki ezt állítaná, akkor Fellegi miniszter úr karon fogja az egyik nagy befektetői csoportnak az elnökét, és elviszi Washingtonba, hogy elmesélje a valutaalapnak, miért is veszi úgy a magyar állampapírt, mint a cukrot" – fűzte hozzá.
Arra, hogy a magyar kormány hogyan értékeli Olivier Baillynek, az Európai Bizottság szóvivőjének a múlt heti nyilatkozatát, miszerint Magyarországnak olyan jogi környezetet kell teremtenie, amely biztosítja a befektetők bizalmát, kormányzati forrásunk nem zárta ki, hogy ez "egyes multicégek magyarországi helyzetbe hozásával kapcsolatos". A Fidesz egyik vezető politikusa pedig ennek kapcsán azt mondta: nyilván lesz olyan EU-s kérés, amit Orbán Viktor teljesít, és lesz, amit nem, "ez tárgyalási taktika".
A munkatársunk által megkérdezett szakértők és politikusok viszont egybehangzóan állították, az volt a " előzetes fordulat" az Orbán–Barroso-találkozó előtt, hogy Frankfurtban múlt hétfőn szakértői egyeztetések zajlottak az Európai Bizottság, az EKB, az IMF, a magyar kormány és az MNB képviselőinek részvételével. Az ötoldalú egyeztetést Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte, vezető tisztségviselők nem, csak a szakértőgárda egyes tagjai képviseltették magukat az informális megbeszélésen. Múlt szerdán Olli Rehn uniós pénzügyi biztos már méltatta a megbeszélést, és "jó szellemiségűnek" nevezte azt.
A pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének a brüsszeli megvétózásától nem tart a magyar kormány, hiszen van rá precedens, noha egy nem kellően pontos szabályozás sértheti a tőke szabad áramlásáról szóló uniós szabályokat. A mobiladót a telekomadó helyett vezetik be, és mivel Málta esetében az EU nem fogalmazott meg aggályokat, várhatóan nem lesz probléma a magyar tervvel sem. A telekomadót 2010 őszén vezette be a kormány (a bankok és a nagy áruházláncok megadóztatásával együtt). A telekomadó miatt Magyarország ellen eljárást indított az Európai Bizottság. Egy EU-s szabály szerint ugyanis a szektort érintő különadók bevételét csak az ágazat fejlesztésére szabad felhasználni. A bizottság ezen az alapon támadta meg a magyar adónemet, amelynek visszavonására már többször is felszólította Magyarországot.
