Az ENSZ 23 évvel ezelőtt hívta fel a tagállamok figyelmét arra, hogy szenteljék október 17-ét a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos konkrét tevékenységek bemutatásának. A világnaphoz kapcsolódva a Heves Megyei Hírlap a legfrissebb adatok, a KSH és a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített felmérés alapján arra jutott: egy év alatt nem sokat gyarapodtunk, inkább szegényebbek lettünk. 

Megnézték a nettó béreket, s íme, néhány siralmas összeg a megyéből: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagosan 89 ezer, míg az iparban dolgozók 140 ezer forint körüli öszeget keresnek havonta. Az építőiparban tevékenykedők 93 ezer, a kereskedelemben 88 ezer, a vendéglátásban 85 ezer,  a közigazgatásban 86 ezer, az oktatásban 78 ezer, az egészségügyben 59 ezer forint körül keresnek a fizikai munkakörben alkalmazottak.

A szellemi tevékenységet végzők keresetei is gyalázatosak: az egészségügyben átlagosan 130 ezer, a tudományos tevékenységek körében 127 ezer, míg az építőiparban (pl. tervező mérnök) 156 ezer forint körül kapnak kézhez.

A lap szerint tanulságosak a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai is, amely alapján a megyében 2015. június végén 14 336 álláskeresőt tartottak nyilván a megyében, ennek fele nő volt.  Nem véletlen, hogy nehezen találnak munkát, mivel az álláskeresők 51 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el. A felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők aránya  mindössze négy százalék.

Az is megdöbbentő, hogy a pályakezdők 56 százaléka  legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el. Egy év alatt ugyan 13 százalékkal csökkent a bejelentett, betöltetlen álláshelyek száma, egy álláshelyre viszont 10 álláskereső jutott, kétszer annyi, mint országosan.  Beruházások az ipar kivételével (Bosch, ZF) alig történtek. 

Országos szinten a Policy Agenda napokban nyilvánosságra hozott elemzését idézik, amely szerint hazánkban most már inkább gátja a magyar növekedésnek a jövedelmek túl alacsony szintje. A túl alacsony bérek miatt ugyanis a motiváltabb munkaerő jelentős része inkább elmegy az országból, de legalábbis nem ösztönzi arra sok minden, hogy munkát keressen. Így Magyarországon már inkább szakemberhiányt, mint versenyképességet hoz a kirívóan alacsony bérszínvonal, és nem csak a komolyabb képzettséget igénylő állásoknál, hanem egyre inkább a szakképzettséget nem igénylő munkáknál is.

Tehát az alacsony keresetűek semmit, de semmit nem észleltek a minimálbéremelkedésből, és a magasabb infláció miatt a jövedelmük sokkal kevesebbet ér, mint 2008-ban.