Meglehetősen szokatlan módon váltaná valóra a kormány Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes korábban megfogalmazott nyilatkozatát, miszerint akármilyen gazdaságpolitikai fordulat vagy megszorítás következik is be, az egyházakat nem érheti hátrány – ez derül ki a Galamus internetes portálon szombaton megjelent írásból.

A cikk szerzője, Fazekas Csaba arra hívja fel a figyelmet, hogy kakukktojásként került a parlament előtt lévő egészségügyi salátatörvénybe „Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása.”

A javasolt paragrafusrevízió arra irányul, hogy amennyiben az egyházakat az évi „1 százalékos” lakossági felajánlások folytán megillető összeg nem éri el a személyi jövedelemadóból befolyt bevétel 0,9 százalékát, akkor „ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni”.

Vagyis lényegében mindegy, hogy hányan ajánlják fel személyi jövedelemadójuk 1 százalékát valamely egyháznak, úgyis megkapják a – majdnem – ugyanakkora összeget (90 százalékát). Az 1 százalékok összege nagyjából 11 milliárd forint, miközben az idei adóbevallások során valamivel kevesebb mint 4 milliárdot ajánlottak fel csupán az adózók valamely egyháznak, a tavaly év végén szigorított egyházügyi törvény értelmében már csak 31 felekezet valamelyikének. Vagyis a mostani törvénymódosítás a költségvetést mintegy 6 milliárd forinttal fogja terhelni, amelyet az említett egyházak kapnak. A hírek arról szóltak szeptemberben, hogy bár az adófelajánlások száma nőtt, az összegük mégis csökkent, elsősorban az egykulcsos adózás miatt.

A javasolt törvénymódosítás nemcsak azért aggályos, mert akkor kerülne rá sor, amikor a köz- és felsőoktatásra, a kulturális intézményekre és számos más területre egyre kevesebb állami támogatás jut, hanem azért is, mert az egészségügybe csomagolt egyházfinanszírozási törvény egyetlen oka az, hogy beteljesülhessen Semjén Zsolt egyházaknak tett ígérete.