Paczolay Péter "Az új alkotmány, változások és lehetőségek" elnevezésű konferencián kérdésre válaszolva közölte: hasonló a helyzet a médiatörvénnyel kapcsolatban is, mert például a nap folyamán is érkeztek hozzájuk a jogszabállyal kapcsolatos újabb beadványok. Hangsúlyozta: az indítványok szaporítása nem nyomást gyakorol a testületre, hanem lassítja a munkát, de ettől függetlenül dolgoznak ezeken az ügyeken.

Úgy fogalmazott: az Ab helyzete tavaly május óta sajátos. Nem rendkívüli, de példa nélküli a helyzet - vélekedett. Ezt azzal indokolta hogy az alkotmányvédelmi testületek ritkán szembesülnek olyan helyzettel, hogy lényegében egyetlen politikai erő alkotmánymódosítási többséggel rendelkezzen, és viszonylag könnyű eljárásban módosítani is tudja az alaptörvényt, akár egyetlen ülésen.

Paczolay Péter az új alkotmánnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: azt szeretné, ha az Alkotmánybíróság az új alaptörvényben is önálló fejezet maradna, és a testület általános jogszabály-felülvizsgálati joggal bírna. Véleménye szerint az alkotmánybíráskodás magyar gyakorlata az elmúlt húsz évben bevált, a testület meghatározó szerepet játszott az alkotmány alakításában.

Emlékeztetett arra, hogy az Ab szeptember végén elkészítette állásfoglalását, melyben rögzítette: az új alkotmányban megjelenő Alkotmánybíróságnak továbbra is a hatáskörei közé kellene, hogy tartozzon a törvények és más jogszabályok megsemmisítési joga, a döntések mindenkire kötelező hatálya, illetve ezek végső megfellebbezhetetlenségének jellege. Mint mondta, szerette volna, ha az új alkotmány tartalmazza az Ab hatásköreinek felsorolását, de most úgy látja, ez nem valósulhat meg.

Paczolay Péter leszögezte: az Alkotmánybíróság nem védelmezi mindenáron a testület jelenlegi hatásköreit, mivel több mint húsz év tapasztalatai alapján tudja, mihez érdemes ragaszkodni, és melyek azok a területek, ahol radikális változások is elképzelhetők.

Ezzel összefüggésben kitért arra: az előzetes normakontrolltól például menekülni igyekszik minden európai ország alkotmányvédelmi intézménye. Az Ab elnöke hozzátette: "a levegőben terjengő hírek" alapján az Alkotmánybíróság ezen hatáskörének a bővítése várható.

Szavai szerint a Velencei Bizottság alelnökeként szerzett tudomást arról, hogy a magyar kormány annak vizsgálatát kéri: az előzetes és az utólagos normakontroll miként viszonyul egymáshoz az európai országokban.

Paczolay Péter nem osztja azt a véleményt, hogy nemzetközi helyzetet figyelembe véve rendkívüli lenne a magyar testület hatásköre, az Ab-t szerinte az teszi speciálissá, hogy bárki fordulhat beadvánnyal a testülethez és kezdeményezhet eljárást. Kiemelte: egyértelműbb lenne a szabályozás, ha ez kikerülne az alkotmányból, törvény szabályozná és jogi érdekhez kötné. Ehhez viszont - mint mondta - szabályozni kellene az alkotmányjogi panasz lehetőségét, amelynek magyarországi bevezetésével kapcsolatban megosztott a szakma.

Az elnök fontosnak tartja a mulasztásos alkotmánysértés megállapításának jogkörét is, bár szerinte éppen ez mutatja meg az Ab korlátait, hiszen van olyan döntésük, amelynek hosszú évek óta nem tudnak érvényt szerezni a jogalkotónál. Megjegyezte: korábban mindig az volt a hivatkozás, hogy kétharmados törvényhozás hiányában nem lehet ezeket orvosolni, de most, amikor ez megvalósult, még sincs semmi jele a változásnak.

Paczolay Péter két alkotmánybírósági hatáskört mindenképpen leadna: az önkormányzati rendeletek törvényességi ellenőrzését, valamint a népszavazási kérdéseket.