Öt párt a rajtvonalon
Legkésőbb kedd délután négy óráig jelenthetik be országos listáikat az európai uniós választáson indulni kívánó pártok. Arra a jelölő szervezetre szavazhatunk majd május 25-én, amely eddig az időpontig legalább húszezer támogató aláírást szerzett. A pillanatnyi állás szerint a Demokratikus Koalíció, az Együtt–PM, a Fidesz–KDNP, a Jobbik és az MSZP bizonyosan szerepel majd a szavazólapon. Ez vélhetően nem a végeredmény, mert az EP-választásra 37 szervezet jelentkezett be, és közülük csak a Szili Katalin vezette Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, a Schmuck Andor jegyezte Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja, illetve a Fodor Gábor vezette Liberális párt jelezte, hogy visszalép.
Elvileg tehát még pártok sora indulhat, de valószínűleg sokkal kisebb lesz a választék, mint április 6-án, amikor a parlamenti választáson 18 pártnak volt országos listája. Annak azonban oka volt: legalább 150 milliós állami támogatást jelentett, ha egy szervezet a fővárosban és kilenc megyében képes volt legalább egy egyéni jelöltet állítani, és ehhez elég volt 13 és fél ezer támogató aláírását összegyűjteni. Az EP-választáson részt vevő pártok számára viszont egyetlen fillér sem jár, tehát kamuszerveződéseknek kizárólag anyagi megfontolásokból nem érdemes próbálkozniuk.
A mérsékelt érdeklődést valószínűleg ez magyarázza. Meg talán az is, hogy április 6-án nyilvánvalóvá vált: a választópolgárok a semmiből feltűnt szerveződésekre nemigen voksolnak. A parlamenten kívüli pártoknak akkor a szavazatok alig négy százalékát sikerült megszerezniük, és ha politikai marketingre egyetlen fillérnyi közpénzt sem adnak, a helyzet ennél csak rosszabb lehet. Így a saját zsebből finanszírozott kampánynak végképp nincs értelme. A 37 indulni kívánó párt többsége ezt nyilván felmérte, és sokan vélhetőleg kísérletet sem tesznek a húszezer aláírás összegyűjtésére. Ami egyébként nem egyszerű feladat, mert a parlamenti választáson 13 és fél ezer támogató elég volt ahhoz, hogy egy párt országos listát állítson, de a nyilvántartásba vett több mint hetven jelölő szervezet többsége ennek a feltételnek nem tudott eleget tenni.
Az EP-választáson a pártok országos listáira voksolhatunk majd, és a 751 fős brüsszeli testületben Magyarországnak jutó 21 uniós mandátumból azok részesednek, amelyek megszerzik a szavazatok legalább öt százalékát. Ez nagyjából arányos rendszer, és az április 6-i eredmények alapján a Fidesz–KDNP 45 százaléka 10-11, a baloldali összefogás 25 százaléka öt-hat, a Jobbik húsz százaléka négy-öt, az LMP öt százaléka egy mandátumot hozna.
Most viszont annyiban más lesz a helyzet, hogy a baloldali pártszövetség tagjai közül a Liberálisok nem indulnak, míg az Együtt és a PM közös listán, a DK és az MSZP önállóan méreti meg magát. A balközép támogatóinak voksaira így több szerveződés pályázik, igencsak kérdéses azonban, hogy közülük melyiknek sikerül elérnie legalább az ötszázalékos küszöböt. De azért is nehéz jóslásokba bocsátkozni, mert az EP-választáson a részvételi arány 2004-ben és 2009-ben is igen alacsony volt: a negyven százalékot sem érte el. Most könnyen lehet, hogy még kevesebben mennek majd el szavazni, és különösen a súlyos vereséget szenvedett baloldali összefogás hívei maradhatnak távol. Ha így lesz, az a Fidesz–KDNP elsöprő, akár ötven-hatvan százalékos győzelmét jelentheti, ami már 13-14 uniós mandátumot jelenthet.
A baloldali pártok önálló listaállításának más következménye is lehet. Ebben a helyzetben igen valószínű, hogy a Jobbik lesz az a politikai erő, amely Magyarországról a Fidesz–KDNP után a második legtöbb képviselőt delegálhatja az Európai Parlamentbe. Nagyjából kizárható ugyanis, hogy a baloldali összefogás bármely tagja egyedül húsz százalékot meghaladó támogatottságot szerezzen, hiszen a parlamenti választáson öten együtt is csak 25 százalékot értek el.