Economist: Obersovszky mélyre hajolt Schmitt előtt
Egy Benjamin Franklin-idézettel kezdi szombati bejegyzését az Economist internetes oldalán Adam LeBor, a lap budapesti tudósítója: eszerint két dolog biztos az életben, az adó meg a halál. A szerző ezt azzal egészíti ki: ha Franklin élne, egy harmadikat is hozzátenne, mégpedig azt, hogy magyar politikus sohasem mond le.
A Kelet-Európával foglalkozó blog bejegyzése összefoglalja az elmúlt hetet, amelyet úgy ír le, hogy minden bizonnyal Schmitt Pál "karrierjének legrosszabb hete volt."
Felhívja rá a figyelmet, hogy azt követően, hogy a köztársasági elnököt megfosztották doktori címétől, ritkán tapasztalható konszenzus alakult ki a magyar pártok között arról, hogy Schmittnek le kell mondania, és kiemeli, hogy még a jobboldali Magyar Nemzet is erre szólította fel szerkesztőségi cikkében. És akkor, amikor mindenki azt hitte, vége, jött Orbán Viktor, aki azt mondta: a lemondásról Schmittnek kell döntenie. Aki, mint a szerző írja, "pont úgy, mint Gyurcsány Ferenc" az őszödi beszéd után, úgy döntött, marad.
"A támadások kereszttüzében álló elnök szerencséjére kéznél volt az állami televízió, ahol együttérző fülekre talált. Obersovszky Péter pénteki interjúja az elnökkel az MTV1 csatornán az alázatos meghajlás olyan példája volt, amelyet manapság ritkán látni Közép-Európában" – írja a szerző.
A cikk második felét az interjú bemutatásának szánja, kétszer is hosszan idézi Obersovszky kérdéseit, ezzel illusztrálva szervilizmusát. Kiemeli azt a kérdést, amelyben a riporter több szenvedélyt vár Schmitt-től, és amelyben arról beszél, hogy a népszerű és sokak által szeretett embert becsületében sértették meg. A szerző azonban megjegyzi: van még ott, ahonnan ez jött, és egy linket is ad az olvasóknak, ahol, akit érdekel, az egészet elolvashatja angolul.
"Schmitt azt mondja, most új doktorit ír. Például írhatna a köztévére gyakorolt politikai nyomásról" – fejezi be cikkét LeBor.
