A parlament a kormánypártok támogatásával, 258 igen szavazattal, 70 ellenében fogadta el négy kormánypárti képviselő - köztük a két frakcióvezető, Lázár János és Harrach Péter - javaslatát a házszabály módosításáról. A Jobbik, az LMP és a DK független képviselői nemmel szavaztak, a szocialisták nem vettek részt a voksolásban.

Az új országgyűlési törvény helyett - a fideszes Lipők Sándor javaslatára - a hozzá kapcsolódó házszabály-módosítás tartalmazza a megváltozott frakcióalakítási szabályokat, rögzítve azt is, hogy a DK-hoz tartozó tíz független képviselő nem hozhat létre képviselőcsoportot. A szabályozás ugyanis csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselőknek teszi lehetővé a frakcióalakítást, egyúttal tízről tizenkettőre emelve az ehhez szükséges politikusok számát.

A parlament alkotmányügyi bizottsága még tavaly novemberben úgy döntött, hogy fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből októberben távozó és azóta a DK színeiben politizáló tíz képviselő. Ezt az állásfoglalást a parlament is megerősítette. A féléves moratórium egy hét múlva járt volna le, a házszabály-módosítás azonban a szintén hétfőn elfogadott országgyűlési törvénnyel együtt - annak kihirdetését követő napon - hatályba lép.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új pártot alapítanak. Közölte továbbá, hogy a szocialista pártból vele együtt távozó politikusok létrehozták az új párt parlamenti frakcióját Molnár Csaba korábbi kancelláriaminiszter vezetésével.

A frakcióalakításról másnap Molnár Csaba levélben tájékoztatta Kövér László házelnököt, hangsúlyozva, hogy képviselőcsoportjuk a házszabálynak megfelelően jött létre, és mivel nem kiléptek vagy kizárták őket az MSZP-frakcióból, nem kell fél évet a függetlenek között tölteniük.

Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője viszont egy napra rá azt közölte a házvezetéssel, hogy a tíz képviselő kilépett a szocialisták képviselőcsoportjából. Ezt Molnár Csabának írt levelében azzal magyarázta, hogy a házszabály és az MSZP-frakció szabályzata - a mandátumról való lemondáson kívül - a frakciótagság megszűnésének csak két esetét ismeri, a kilépést és a kizárást, azaz egyik dokumentum sem ad lehetőséget a frakcióból való kiválásra. A kormánypárti többség erre hivatkozva szavazott úgy az alkotmányügyi bizottságban és a plenáris ülésen is, hogy a Gyurcsány-pártnak várnia kell a frakcióalakítással.

Az Országgyűlés jelenlegi házszabálya a frakciók megalakításával kapcsolatban azt rögzíti, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők - legalább tízen - képviselőcsoportot hozhatnak létre. Rendelkezik arról is, hogy a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, s aki függetlenné vált, csak hat hónap elteltével csatlakozhat képviselőcsoporthoz. Az alkotmányügyi bizottság 2009 márciusában általános érvényű állásfoglalást fogadott el, amely szerint a féléves kötelező függetlenség nemcsak a már létező frakcióhoz való csatlakozásra, hanem egy új frakció megalakulásában való részvételre is vonatkozik.

Az országgyűlési törvényjavaslat benyújtásakor Molnár Csaba, a DK alelnöke közölte: az Európai Parlament elnökének és frakcióvezetőinek, az Európa Tanács főtitkárának, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vezetőinek, valamint a Budapestre akkreditált nagyköveteknek írt levélben kifogásolják az említett rendelkezést.