Az emlékezet nemcsak hűség a múlthoz, de kötelesség is a jelenben. A közös emlékezés nem csak a totalitárius országokban volt veszélyben, hiszen a kor, amiben élünk, immár nem eltörölni akarja az emlékezetet, hanem elsorvasztani – mondta Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Pharrajimos, a Roma Holokauszt Emléknapján a Holokauszt Emlékközpontban Budapesten. 

Doncsev András beszédében kiemelte: az emlékezetet egyaránt lehet a jó és a rossz szolgálatába állítani: ha szentséggé avatjuk a múltat, akkor megtiltjuk magunknak, hogy megértsük, és tanulságokat vonhassunk le a magunk számára, ha viszont köznapivá tesszük azzal, hogy mindig új helyzetekhez kötjük, a kár nem lesz kisebb: nemcsak kiforgatjuk a múltat, de tévesen ítéljük meg a jelent is, és utat nyitunk a jövő igazságtalanságainak.

Az államtitkár a 2008–2009 között romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat kapcsán – amely utolsó, kislétai állomásának negyedik évfordulója szintén az augusztus 3-ra virradó éjjel – megemlítette: a legfontosabb, hogy az első perctől kezdve az áldozatok, a mindenkori áldozatok mellett kell állnunk. Ez nem többség és kisebbség, hanem emberi méltóság kérdése. Ennek követendő példája, hogy a kormány segítette a gyilkosságsorozat áldozatainak családjait, s több egyházzal, szeretetszolgálattal, hazai és nemzetközi civil szervezettel együttműködve újultak meg az áldozatok családjainak házai, lakóhelyei.

Fidesz: Európai emléknapot!

A roma holokauszt emléknapján, amely a kislétai gyilkosság évfordulója és egyben a romagyilkosságok emléknapja is, közös kötelességünk hitet tenni a gyűlölet elutasítása mellett, megismerni és feltárni a múltat, megőrizni az áldozatok emlékét – közölte Járóka Lívia, a Fidesz néppárti európai parlamenti képviselője pénteken. A politikus az MTI-hez eljutatott közleményében emlékeztetett rá, hogy tavaly írásbeli nyilatkozatot kezdeményezett az Európai Parlamentben, hogy augusztus 2-át az Európai Unió hivatalosan is nyilvánítsa a roma holokauszt áldozatainak európai emléknapjává. Járóka Lívia szerint a romák szenvedéseinek őszinte és tudományos igényű feldolgozása elősegítheti az európai nemzetek közötti szolidaritást, és közvetve a romák társadalmi befogadásához is hozzájárulhat, ennek egyik akadálya éppen a romákkal és történelmükkel kapcsolatos ismeretek hiánya. Közleményében emlékeztetett rá, hogy a Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Európai Keretrendszere – amelyet a magyar uniós elnökség indított útnak – az eddigi legnagyszabásúbb kezdeményezés a romák társadalmi-gazdasági helyzetének javítására, amely a megfelelő politikai akarat és anyagi források mellett képes lehet kézzelfogható javulást elérni az évtized végéig.

KDNP: Nemet a terrorra

Egyetlen rendszernek sem lehet létjogosultsága, amely embereket, embercsoportokat megbélyegez, meghurcol és létében fenyeget – rögzítette a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a roma holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából kiadott pénteki közleményében. Mint írták, főhajtással emlékeznek az áldozatokra; közleményük szerint az élet iránti elköteleződésük okán is hiszik az emberi méltóság tiszteletének fontosságát. Vallják, hogy egyetlen rendszernek sem lehet létjogosultsága, amely embereket, embercsoportokat megbélyegez, meghurcol és létében fenyeget. "Legyen szó bármilyen ideológiai terrorról, az nemcsak ez egyes ember életét, hanem az egész nemzet jövőjét képes elpusztítani". Hozzátették: éppen ezért kell emlékezni és soha el nem feledni a diktatúrák okozta sebeket, valamint a lelki és fizikai pusztítást, amelyet valamikor véghezvittek.

MSZP: Tisztelettel és fájdalommal

Az MSZP elnöke a roma holokauszt nemzetközi emléknapján arra figyelmeztet, hogy senki sem tehet különbséget az emberek között születésük, származásuk vagy bőrszínük alapján. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető pénteki közleménye szerint az emléknap országoktól függetlenül is fontos mindenki számára, hiszen az általános emberi jogok deklarálásán túl a hétköznapok gyakorlatában sem tehet senki különbséget ember és ember között születése, származása vagy akár bőrszíne alapján. Mint írja: olyan napra emlékezünk, amely kitörölhetetlen a nemzet és mindannyiunk emlékezetéből, amíg "a tisztességes roma honfitársaink a minden állampolgárt megillető megbecsülésben és elbánásban nem részesülnek Magyarországon".

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: "mindannyiunk kötelessége küzdeni azért, hogy kisebbségi lét önmagában ne jelenthessen megbélyegzést". Álláspontja szerint különösen fontos hangsúlyozni a politikusok felelősségét, mert a kirekesztő politikával szemben nemcsak törvényekkel kell elejét venni az üldözésnek, hanem a hétköznapok során tettekkel is elő kell segíteni a minden tisztességes, törvénytisztelő embert megillető érdek- és jogvédelmet. "Emlékezzünk tisztelettel és fájdalommal a roma holokauszt áldozataira!" – zárul Mesterházy Attila közleménye. 

E14: Komor aktualitás

Az ellenzéki pártszövetség vezetői, köztük Bajnai Gordon volt miniszterelnök az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben azt írták, fejet hajtanak a származásuk miatt üldözött, megkínzott és meggyilkolt magyarok emléke előtt. Felidézték, hogy a magyar állam aktív szerepet vállalt a roma holokauszt, a porajmos megszervezésében és végrehajtásában, ezért a magyar nemzet életbevágó érdeke, hogy emlékezzen az áldozatokra, és ne felejtse el az árulást sem. "Egy államnak kötelessége megvédenie polgárait, egy közösség tagjainak pedig szolidaritást kell vállalnia egymással, különösen azokkal, akiket a létükben fenyeget bármilyen veszély" – fogalmaztak.

Az Együtt-PM szerint az emléknapnak komor aktualitást ad, hogy elsőfokú ítélethozatalához közelít a romagyilkosságok néven elhíresült bűncselekmények ügyében indult per. Ezzel összefüggésben kiemelték: hat magyar embert csak azért öltek meg, mert cigányok is voltak, "nem azért, amit tettek, vagy nem tettek, hanem azért, aminek születtek". Ennek a szörnyűségnek éppúgy bele kell égnie a nemzet emlékezetébe, ahogyan más, nemzeti tragédiánknak – írták.

DK: Futball helyett a cigányságot támogassák

A Demokratikus Koalíció tisztelettel és megrendüléssel hajt fejet a roma holokauszt áldozatainak emléke előtt – mondta pénteki, az évfordulón tartott sajtótájékoztatóján Niedermüller Péter. A párt alelnöke úgy fogalmazott: fontos politikai és morális feladatnak tartják a megemlékezést, és azt akarják elérni, hogy a roma holokauszt váljon a magyar történelmi emlékezet részévé. Ennek érdekében a DK parlamenti képviselői országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be – közölte. Ebben felszólítják a kormányt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a közoktatásban megjelenjen a magyarországi cigányság történelme és kultúrája. Emellett arra is kérték az oktatási kormányzatot, hogy tekintse át a nemzeti alaptantervet, és abból távolítsa el azokat az írókat, művészeket és történelmi utalásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy fenntartsák a cigánysággal szembeni előítéleteket. Végül kijelentette: miközben a kabinet "súlyos tíz-, húsz- és százmilliókat invesztál bele a sokadrendű magyar futballba", addig nincs érdemi előrehaladás a magyarországi cigányság életkörülményeinek javításában.

Niedermüller Péter szerint az évfordulónak különös hangsúlyt ad, hogy 2008–2009-es romagyilkosságok során augusztus 3-ra virradó éjjel öltek meg Kislétán egy nőt és sebesítették meg lányát. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a roma holokauszt még ma sem része a magyar köztudatnak, a kollektív emlékezetnek. A romagyilkosságokat elkövető emberek ebben a társadalomban nőttek fel, az ő példájuk azt mutatja, hogy a gyűlölet, az idegenellenesség milyen gyorsan fordulhat át oda, hogy ártatlan emberek életét oltsák ki – mondta.

Mazsihisz: Soha többé

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szerint a társadalom legszélesebb rétegeinek összefogására van szükség a rasszizmus elleni küzdelemben – közölte a szervezet elnöke pénteken a roma holokauszt emléknapján. Heisler András az MTI-hez eljutatott közleményében kegyelettel emlékezett a fasizmus minden áldozatára. Mint írta: tudja, hogy "más vallási meggyőződéssel élnek, mégis az üldöztetés közös traumája ezekben a napokban különösen közelivé teszi" közösségeiket. A Mazsihisz fontosnak tart megtenni mindent azért, hogy "soha többé ne lehessen kirekeszteni vagy üldözni sem jelenben, sem jövőben senkit cigánysága, zsidósága, svábsága vagy akár magyarsága miatt sehol a világon".

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg.