Jelentős járatritkítást helyezett kilátásba a fővárosi önkormányzat, ha a kormány továbbra sem hajlandó beszállni a közösségi közlekedés finanszírozásába. A legfeljebb tízmilliárdos megtakarítást eredményező menetrendszűkítés csúcsidőben 0-5 százalékos, csúcsidőn kívül 10-20 százalékos járatritkítást tartalmaz, de felmerült a dunai hajóközlekedés turisztikai igényekre és árakra való optimalizálása is.

S nem ez lenne az egyetlen pénztárcába vágó intézkedés.

A kormánynak még szeptemberben elküldött – az Együtt által kikért és az Index által először ismertetett, a városháza szerint nem a végleges, csupán munkaközi – levél szerint a bevételnövelés másik módja a kedvezményes bérletek árának emelése lehetne. Így a diák- és a nyugdíjasbérletek ára egységesen 5920 forintra nőne, ha a kabinet nem adja meg az állami szociálpolitikai támogatás kért, csaknem duplájára – bérletenként havi 6050 forintra – emelését. 

Emellett a városvezetés felveti a jelenleg ingyenesen utazó 6 éven aluliak és súlyosan fogyatékos személyek regisztrációs díjának bevezetését, ami havi 1000-2000 forint lehetne. Emelnék a teljes árú jegyek és bérletek árát is. Bár rezsicsökkentés idején ezt a főváros is igen kockázatos politikai döntésnek tartaná, ha a kormány nem nyúl a zsebébe, akkor kénytelenek lesznek 2-5,5 százalékkal feljebb srófolni az árakat. A 30 százalék feletti áremelés hatását is megvizsgálták, de ezt már a 11-12 milliárdos remélt bevételnövekedés ellenére is túlzónak találnák.

Ezenfelül megrendszabályoznák a hop-on hop-off turistabuszokat, minden járatra kiterjesztenék az első ajtózást, bevezetnék a már korábban megszellőztetett dugódíjat, és kiegészítő támogatáshoz kötik az agglomerációs járatok üzemeltetését is, mivel az érintett települések vezetői nem képesek az ehhez szükséges források biztosítására.

A fővárosi önkormányzat bízik abban, hogy a kormány intézkedési tervet dolgoz ki a fővárosi közösségi közlekedés kiszámítható finanszírozására. A közösségi közlekedés működtetése évente 150 milliárd forintot emészt fel, de a költségeknek csak töredékére elég az állami támogatás. Ráadásul az sem érkezik meg időre. A szociálpolitikai kedvezményekhez fűződő hozzájáruláson túl az idei évre ígért 24 milliárdból például eddig egyetlen fillér sem érkezett a főváros számlájára. A legutóbb ezért kellett 13 milliárdos átmeneti hitelt nyújtani a BKV-nak a fővárosi fejlesztésekre félretett keret terhére.  

A BKV finanszírozásának ügyét Tarlós István főpolgármester reményei ellenére szerdán sem tárgyalta a kormány. Lázár János tájékoztatása szerint november 18-án tűzik napirendre.