Drasztikus szigor a budapesti parkolásban
Új parkolási rendszer kidolgozásáról döntött kedden Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes javaslatára a Főpolgármesteri Kabinet. A stratégia célja, hogy működőképes rendszert alakítsanak ki, versenyképessé tegyék a tömegközlekedést, és bővítsék a P+R parkolók és mélygarázsok számát, visszaszorítsák a mozgáskorlátozott engedéllyel elkövetett csalásokat.
Az új rendszer lényeges eleme, hogy a parkolási díjat hozzákötik a BKV-tarifákhoz. Míg előbbiek 2001 óta nem emelkedtek (vagyis reálértékben még csökkentek is, több mint húsz százalékkal), a tömegközlekedés tarifái 2002 óta negyven-ötven százalékkal nőttek. A Fővárosi Közgyűlés jövő tavasszal dönthet a stratégia bevezetéséről, amelynek egyik első eleme a parkolási díjak emelése lesz, átlagosan ötven százalékkal.
Gyarmati Zoltán, a stratégia kialakításával megbízott Parking Kft. vezetője lapunknak azt mondta: a fizetős rendszert bővítik, zónákra osztják, és a ma még ingyenes főutakon (így az Alkotás úton vagy a Bartók Béla úton) is pénzt fognak kérni a várakozásért. Bevezetik az online parkolási rendszert, amelyben az autós az interneten percre pontosan megnézheti, hol, mikor és miért büntették meg, sőt a pótdíjat is rendezheti a világhálón.
A jövőben a tervek szerint a helyi lakosok csak az első autóhoz kapnának ingyenes parkolási engedélyt, ha második kocsi is van a családban, arra 90 százalékos kedvezményű engedély jár, a további autókra viszont semmilyen. Jelenleg ugyanis van olyan budapesti belvárosi kerület, ahol a hatezer közterületi parkolóhely van, miközben több mint hétezer ingyenes lakossági engedélyt adtak ki.
A főváros fellép az ingyenes várakozásra jogosító, mozgáskorlátozott igazolványokkal elkövetett csalások ellen. A jelenlegi felmérések szerint minden ötödik autós parkol ilyen igazolvánnyal, miközben a budapestiek hat-hét százaléka korlátozott valójában a mozgásában. A városháza a szaktárcáknál többek között olyan szigorítást kezdeményezett, hogy az igazolványt a jövőben ne a háziorvos, hanem orvosokból álló bizottság adja ki.
A főváros a parkolásból befolyó összes bevételét egy olyan alapban különítené el, amelyből a tömegközlekedést és a parkolást fejlesztenék, és azt szeretné, ha a kerületi parkolási bevételek egy része is az alapba juthatna. Gyarmati Zoltán érdeklődésünkre - miként veszik rá erre a fővárossal egyenrangú kerületeket - azt válaszolta: a városháza akár ultimátumra is kész a kerületekkel szemben a fővárosi parkolási helyzet rendezése érdekében. Ez azt jelenti, hogy a kerületek által kért zónabővítésre és díjemelésre is csak akkor bólint rá a főváros, ha a kerület partner a bevételek megosztásában.