– A Semmelweis Egyetem elleni fellebbezésemet megnyertem, úgyhogy nem is vonták vissza a kisdoktori címemet – így emlékszik most Schmitt Pál. A plágiumügybe belebukott volt köztársasági elnököt azonban megcsalja a memóriája: mint azt a hvg.hu leleplező írása közreadta, Schmitt doktori disszertációjából 180 oldal szinte szó szerint megegyezik egy bolgár sportdiplomata hasonló tárgyú, szintén az olimpiai mozgalomról írt korábbi könyvével, amelyből Schmitt Pál az idézés és a hivatkozás szabályainak betartása nélkül emelt át komplett részeket. Emiatt a Semmelweis Egyetem visszavonta tőle a doktori címet, a döntés ellen benyújtott felülbírálati kérelmet pedig elutasította, aminek hatására Schmitt Pál lemondott a doktorságról, vagyis jelenleg nem rendelkezik doktori címmel.

Schmitt szerint nagy megtiszteltetés, hogy a közelmúltban elnyerte a Nemzet sportolója címet. A valóságban azonban inkább a politikai szolgálatai utólagos kifizetéséről lehet szó. A sporttörvény felhatalmazása alapján elfogadott rendelet szerin a cím adományozására „javaslatot tehetnek az országos sportági szakszövetségek, az országos sportági szövetségek, a fogyatékosok országos szakszövetségei, a sport területén működő társadalmi szervezetek, továbbá a Magyar Edzők Társasága. A beérkezett javaslatokat a miniszter összegzi, és egyeztet a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének, a Sportegyesületek Országos Szövetségének és a Magyar Sportújságírók Szövetségének egy-egy állásfoglalásra jogosult tagjával, majd a cím elnyerésére javasoltak listáját a kormány elé terjeszti." Tény, hogy a cím odaítéléséről a kormány dönt, annak viszont semmi nyoma, hogy az érintettek többsége valóban Schmitt Pált javasolta volna, vagyis nagy valószínűséggel nem megtiszteltetésről, hanem politikai döntésről van szó, amelyet tovább árnyal, hogy a köztársasági elnöki juttatásokat kapó Schmitt valószínűleg az összes többi jelölttársánál kevésbé szorul rá a címmel járó pénzjáradékra, amint az interjúban az „éppen egy fitneszcentrumban edzettem, amikor tudomást szereztem róla" kitétel ha nem is bizonyít, de mindenképpen sejthetővé tesz.

Schmitt Pál a továbbiakban kifejti, hogy ha lehetősége adódna rá, újra belevágna a politikába, mert semmit nem bánt meg, és különösen büszke az új alkotmány aláírására. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy egy egypárti, még az Orbán Viktor által fölkért alkotmány-előkészítő testületet is kikerülő alaptörvényről van szó, amelynek elfogadásakor a Fidesz a teljes népességben mintegy 15 százalékos népszerűséggel bírt. Az alkotmányt azóta is folyamatosan toldozni-foldozni kell, mert egyrészt még a Fidesz elképzeléseinek sem felel meg, másrészt a rendelkezései rendre beleütköznek különböző, a magyar jog részét képező nemzetközi előírásokba. Az Európai Bizottság felkérésére vizsgálódó Tavares-bizottság jelentése szerint uniós alapértékeket sért az alaptörvény (többek között azzal, hogy még a saját előírásainak is ellentmondva szűkíti az alapjogokat), a Velencei Bizottság (az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve) pedig azt állapította meg, hogy az alaptörvény megalkotásának folyamatát befolyásolta az átláthatóság hiánya, és konkrétan is aggodalomra okot adó fejleménynek nevezte, hogy adózási és költségvetési ügyekben korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, kivonva ezeket a területeket az alkotmány hatálya alól.