Nem indít vizsgálatot a hallgatói önkormányzati vezetők személyes adatai ügyében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság - mondta Péterfalvi Attila, a szervezet vezetője a Magyar Nemzet szombati számában.

A Népszava ismertetése szerint Péterfalvi Attila közölte: jogsértés nem történt, hiszen a közfeladatot ellátó, közéleti szerepet vállaló tisztségviselők magánszférához való szabadsága szűkebb, mint az átlagembereké.

Az ügy előzménye, hogy többen is a személyiségi jogok megsértésének vélték, amikor Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán azt mondta: egyes diákvezetők 10-12 éve járnak egyetemre, sőt akad olyan is, aki már 2010 márciusában kijelentkezett a tanintézetekből.

"Szerintem a bolognai rendszernek nagyon súlyos fogyatékossága az, hogy életvitelszerűen benntart a felsőoktatásban fiatalokat", és a mostani megmozdulásokon is látható, hogy a diákok vezetői a 10-12 éve egyetemi hallgatókból kerülnek ki – ezt hangoztatta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szinte szóról-szóra ugyanezt mondta Kecskeméten, a Kölcsey Kör rendezvényén. Szerinte „egy hallgató átlagosan hét-nyolc évig jár főiskolára vagy egyetemre, a mostani diákvezetők 7-12 éve főiskolások vagy egyetemisták, és ez a rendszer nem tartható tovább”.

Péterfalvi véleménye viszont az, hogy a közfinanszírozott oktatási intézményben eltöltött tanulmányi idő nem olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalával átlépnék a magánszféra határát.

Molnár Csaba MSZP-s politikus szerint Giró-Szász és Parragh állítása nem helytálló, az adatok ugyanis nem nyilvánosak. Molnár szerint a két nyilatkozat vagy jogosulatlan adatkezelés eredménye vagy blöff. A célja pedig mindkét esetben a kormány felsőoktatási politikáját bírálók lejáratása – jelentette ki.

Jóri András volt adatvédelmi biztos szerint – aki az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt erről – sem nyilvánosak az adatok, kivéve, ha a hallgatók beleegyeznek azok közlésébe. Jóri azt mondta: nem is érti, hogy kerülhettek ki név szerinti információk az intézményekből.

„A felsőoktatási intézmény ilyen adatokat nem szivárogtathat ki a saját nyilvántartásából. Hogy hány hallgató van, illetve hogy hányan fejezik be öt éven túl az iskolát, az közérdekű adat. Az viszont már nem lehet nyilvános, hogy ha valaki személyesen azonosítható belőle”- jelentette ki a korábbi adtavédelmi biztos.