Devizahiteles akció: a kormány jogerős bírósági döntésekre vár?
Nem biztos, hogy a csütörtöki kormányülésen eldől, milyen konstrukcióval kísérlik megmenteni a devizahiteleseket. "A bankok számára ultimátum november elseje, a kormányt nem köti a határidő, nem kényszer az azonnali megoldás. Egy-két múlva derülhetnek ki a részletek, és a végleges konstrukció" – prognosztizálja egy kormányközeli forrás.
A végleges döntés elhalasztását annak ellenére valószínűsítik fideszes politikusok is, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Népszabadságnak adott interjúban még úgy fogalmazott, "csalódás, ahogy a bankok ehhez a problémához hozzáállnak. Nem látjuk az elszántságot, hogy házon belül tényleg meg akarnák oldani ezt a problémát. Még az árfolyamrés ügyében hozott Kúria-döntést sem vezették át a szerződéseken. November elejéig várunk, ha nem érkezik javaslat, a kormány pillanatokon belül be fogja nyújtani a saját megoldását". De pénteken az M1 Ma reggel című műsorában is azt mondta, ha lejár a bankok számára adott haladék, a kormány napokon belül a parlament elé terjeszti a problémára megoldást kínáló törvényjavaslatát.
Nem lesz extrém, azonnali forintosítás
Az már bizonyos, hogy a kormány nem választ extrém megoldást, a lapunknak kormányközeli források megerősítették szerdán is, nem reális verzió az azonnali, "egy lépéses" forintosítás. (E szerint egyszerre forintosítanák a 1800 milliárd forintos devizalakáshitelt és esetleg a hasonló nagyságrendet kitevő szabad felhasználású devizajelzáloghitel-állományt. Ez a bankok számára elviselhetetlen terhet jelentene.) A Nemzetgazdasági Minisztérium már tájékoztatta az Európai Központi Bank elnökét, Mario Draghit is, hogy nem ez lesz a megoldás.
A legvalószínűbb forgatókönyv egy "végtelenített" árfolyamgátas modell, illetve – ha a pénzintézetek tárgyalási alapnak tekintik – egy olyan konstrukció, melynek során a törlesztési árfolyam fix lenne a futamidő végéig, az árfolyamkülönbség miatti forinttartozást pedig a végén elengednék. A kormány ugyanis azt szeretné, hogy semmilyen árfolyamkockázat ne legyen, és 180 forintos frankárfolyamon rögzítenék a svájci frankban felvett hitelek átváltási árfolyamát. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, de a Bankszövetség elnöke, Patai Mihály és főtitkára, Kovács Levente számára is akceptálható az a cél, hogy a törlesztőrészletek 15-20 százalékkal mérséklődjenek, és a 3-5 éves időszak is visszatérő elem a koncepciók szintjén.
Perelhessenek az ügyfelek!
A Népszabadságnak kormányközeli, illetve fideszes források is megerősítették: a kormány és a Bankszövetség közötti megegyezés elmaradásának egyik legfontosabb oka az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem szeretne olyan megoldást, mely elzárná az ügyfeleket attól, hogy perelhessenek. "A parlament nem zárhatja le úgy a kérdéskört, hogy utána ne perelhessenek az adósok" – jegyezte meg forrásunk. Másrészt a kormány egy jogerős bírósági ítéletre vár a devizahiteles fronton, "hogy az adósmentés ne kizárólag politikai, illetve közgazdasági akció legyen, hanem legyen megtámasztva érvényes bírósági ítélettel". Azaz a kormány a Kúrián, illetve a Pécsi Ítélőtáblán hozott döntésekre hivatkozik az adósmentésre jelentős hatással lehetnek azok az ítéletek is, amelyek sorozatban nyilvánítják semmisnek a devizahitel-szerződéseket, és mondják tisztességtelennek a bankok egyoldalú szerződésmódosításait. A kormány az EKB-nak küldött levelében is hivatkozik rá, hogy egyre több bírósági döntés támasztja alá azt a gyanút, miszerint a hitelszerződések jelentős részével problémák lehetnek. A Kúria az árfolyamrés mértékéről határozott, a Pécsi Ítélőtábla pedig az egyik perben kimondta: „a szerződés semmilyen mértékben nem rendelkezik arról, hogy a módosításra okot adó tételek (bankközi hitelkamat, fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, lakossági hitelek kockázati tényezői) változását a bankoknak milyen mértékben és arányban kell, illetve lehetséges figyelembe venniük.
Egy kormánypárti forrás azt sem zárta ki, hogy jogegységi döntéssel emelnék törvényerőre a devizahiteles bírósági ítéleteket. Hogy fel lehet-e gyorsítani a pereket, kérdéses – tették hozzá forrásaink, de volt, aki úgy látta, az igazságügy-miniszter "elvileg" megfogalmazhat olyan sürgető kérést a bíróságoknak, hogy soron kívül tárgyaljanak egy kérdést.
Rogán Antal már beszélt az úgynevezett jogi lehetőségről, amikor is a Napi Gazdaságnak a múlt héten adott interjúban azt mondta: "Bár jelenleg mindenki gazdasági megoldásban gondolkodik, miért ne jöhetne szóba egy jogi, amely többek közt az eddigi bírósági döntéseken alapul? Valami ilyesmi történt Horvátországban és Törökországban is, ahol a polgári törvénykönyvben rögzítették, hogy a bíróság köteles felülvizsgálni a szerződéseket.
Még nyáron – amikor ismét felvetődött a devizahiteles-mentőcsomag ötlete a kormányoldalon – a szerződésmódosítások törvényi háttéranyagának kidolgozását a Navracsics Tibor által vezetett igazságügyi tárcára bízták. Akkor lapunkhoz az szivárgott ki, hogy a „clausula rebus sic stantibus” („a dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradék”) jogelv alapján, a polgári törvénykönyv 124. paragrafusára hivatkozhatnak, ha felvetődik a szerződésmódosítás kérdése. E szerint a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan változás állt be, amely valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, ezért önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a feltételt. Már akkor emlegették az úgynevezett horvát precedenst: e szerint az ügyfeleknek a felvételkor érvényes árfolyamon kellene törleszteniük frankhitelük tőkeösszegét, azaz fix árfolyamon, s a frankhitelesek például egyéni eljárásban követelhetnék bankjuktól a túlfizetés kompenzációját.
