A falfirkálás egy társadalomra veszélyes, deviáns magatartás forma, az Országgyűlésnek pedig feltétlenül "tennie kell valamit" ebben az összességében több milliárdos nagyságrendű kárt okozó problémában - érvelt az általa szorgalmazott módosítás mellett Nagy Gábor Tamás (Fidesz). Nagy Gábor Tamás kiemelte: a falfirkálás szabadságvesztéssel való büntethetősége nem jelent automatikusan börtönbüntetést, sőt arra csak a legvégső esetben kerülne sor. A javaslat így elsősorban a megelőzésre összpontosít azáltal, hogy a graffitiseket tetteik "tevékeny megbánására", vagyis a károk utáni helyreállításra ösztönzi - fűzte hozzá.

A kormánypárti képviselő ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy "nem tűrik a rendetlenséget az utcán", ezért a zéró tolerancia jegyében a legkisebb, eddig megtorlatlan szabálysértések ellen is fellépnek, hogy azok később ne vezethessenek súlyosabb bűncselekményekhez.

A szocialista Bárándy Gergely szerint az előterjesztés a kormány tehetetlenségét mutatja, a büntetési tétel emelése ugyanis szerinte nem jelent visszatartó erőt, ráadásul a már meglévő falfirkákat sem tünteti el. Az ellenzéki politikus szerint a graffitiket leginkább a falfirkák - elkövetőik általi - eltávolítására irányuló közmunkával, illetve a pártfogói felügyelői rendszer fejlesztésével lehetne visszaszorítani.

Zakó László (Jobbik) szerint azonban minden szigorra szükséges van a városi falfirkák visszaszorítása érdekében. A jobbikos képviselő szerint ezért Orbán Viktor kormányfőnek korábban nem a gárdistáknak, hanem a graffitiseknek kellett volna kilátásba helyeznie két nagy pofont.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt valószínűsítette, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben biztosan alkotmányellenesnek nyilvánítja majd a falfirkálás börtönnel való büntethetőségét. A politikus elmondása alapján az LMP ugyan egyetért a kormány céljával, de szerintük a kilátásba helyezett szankciók átlépik a szólásszabadság korlátozásának alkotmányos határát. A falfirkák ugyanis az önkifejezés, azon belül is gyakran az alkotmányos alapjognak számító politikai véleménynyilvánítás egyik alapvető kifejezési formájának számítanak - fűzte hozzá Schiffer András.

Révész Máriusz (Fidesz) felszólalásában "vállalhatatlanul ultraliberálisnak" és szélsőségesnek nevezte az LMP álláspontját. A kormánypárti politikus elmondása alapján jelenleg a falfirkák jelentik Budapest egyik legsúlyosabb problémáját, amit később az LMP-s Szabó Rebeka igyekezett cáfolni hangsúlyozva, hogy szerinte a városkép legnagyobb problémáját egyebek mellett az elmúlt évek elhibázott óriás beruházásai, valamint a romokban álló belvárosi műemléki lakóházak, illetve az "éjszakai élet tervezett tönkretétele" jelentheti.

Bödecs Barna (Jobbik) a vita végén arra hívta fel a figyelmet, hogy szükség lenne a falfirkálás pontos meghatározására a jogszabályban. Nagy Gábor Tamás válaszában azt mondta, hogy az általa benyújtott módosítás ennek a feladatnak is eleget tesz. A kormánypárti politikus meghatározása szerint a falfirka festékszóróval, filctollal, vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.

Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár zárszavában a kormány támogatásáról biztosította Nagy Gábor Tamás módosító indítványát, míg Szabó Tímea (LMP) vádjaira reagálva azt mondta, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői "nem börtönfetisiszták", hanem csak a "rendet szeretik".

Az elnöklő Ujhelyi István ezt követően lezárta a javaslat részletes vitáját, a képviselők várhatóan a jövő héten döntenek a módosító javaslatokról.