A beszédeket követően a demonstrálók a település romák lakta részére vonultak, ahol rasszista jelszavakat skandáltak, majd vizes palackokkal, betondarabokkal, kövekkel kezdték dobálni a romák házait. Az egyik ház udvarán valaki meg is sérült – foglalta össze a Magyar Helsinki Bizottság, mi történt tavaly augusztusban Devecseren, a Jobbik szervezésében tartott cigányellenes demonstráción.

Jelen esetben nem csupán az erőszak egyértelmű és közvetlen veszélye állt fenn, hanem ténylegesen sor került az erőszakra, az emberi jogi szervezet ezért közösség elleni izgatás miatt feljelentést tett az uszító beszédeket tartó személyek ellen. A rendőrség azonban megszüntette a nyomozást: a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szerint bűncselekmény nem történt. A Magyar Helsinki Bizottság panasszal él a határozattal szemben.

Nem akarja annyiban hagyni a Tett és Védelem Alapítvány sem. Elérkeztünk egy olyan ponthoz, amikor nyilvánvaló, hogy valamit tenni kell – jelentette ki a szervezet rendkívüli sajtótájékoztatóján Bodnár Dániel, a kuratórium elnöke, az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) vezetőségi tagja. Ugyanezt hangsúlyozta Heisler András társelnök, a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) vezetője is.

Bodnár Dániel elmondása szerint – bár a jogi lehetőség adott – a jogalkalmazó nem érvényesíti a szankciókat, a közösség elleni uszítás büntetése helyett „cinikusan és felelősséget elhárító módon” reagál. Az alapítvány ezért – Bodnár megfogalmazásával élve – a jogállam adta utolsó eszközként az Alkotmánybírósághoz fordul. A kuratóriumi elnök a lépéstől a jogi környezet átalakítását várja, és azt, hogy az ilyen cselekmények ne maradjanak következmények nélkül.

A beadvány pontos tartalma a sajtótájékoztatón nem derült ki, ahogyan az sem, hogy az alapítvány milyen módon kíván Alkotmánybírósághoz fordulni. (A Fidesz jelentősen korlátozta ennek lehetőségét.)

Daróczi Gábor, a Romaversitas igazgatója szerint a céljuk az, hogy megnézzék, az Alkotmánybíróság beáll-e azok sorába, akik a cinizmuson kívül eddig másra nem voltak képesek. A kérdés az – tette hozzá –, hogy Magyarország elindul-e azon az úton, amire már volt példa a múlt század húszas-harmincas éveiben.