Regőczi Miklós, a BKV-botrányaival kapcsolatos nyomozás egyik gyanúsítottja mai nyilatkozataiban valótlan állításokat tesz személyemmel kapcsolatban, ezért megteszem a szükséges jogi lépéseket. A BKV volt vezérigazgató-helyettesével kizárólag kabinetülések vagy más hivatalos események alkalmából találkoztam. Ha szükségét látom, hogy sürgős ügyben egy fővárosi társaság vezetőjével telefonon beszéljek, akkor a vezérigazgatót hívom, nem a beosztottját - olvasható a Főpolgármesteri Hivatal sajtóközleményében,

A BKV-nál lobbistáim nem voltak, így sem azokon keresztül, sem személyesen nem közvetítettem kérést vagy kívánságot Regőczi felé. Ahogy volt főnökét, Antal Attilát sem, úgy őt sem kértem, hogy kössenek szerződést a Sawyer Miller Grouppal. Korábban is elmondtam: egy kabinetülésen a BKV több vezetőjének jelenlétében annyit mondtam a céggel kapcsolatban, hogy elégedett vagyok a munkájukkal, de a BKV kommunikációs tevékenységéről ezt már nem tudom elmondani. Mindez 2008 március 17-én történt, amikor a kabinetülés emlékeztetője szerint „a paraméterkönyvvel összefüggésben a főpolgármester felhívta a BKV Zrt. megbízott vezetőjének figyelmét a konzisztens kommunikáció biztosítására.”

A Sawyer Miller Group a 4-es metró tájékoztatási feladatait nyílt közbeszerzési pályázaton nyerte el a legolcsóbb ajánlattal még 2005-ben. Ezen túlmenően a kommunikációs cég Regőczi hivatali idejében összesen fél évig dolgozott a BKV-nak  havi 750.000 Ft + ÁFA összegért az új menetrendet meghatározó paraméterkönyv lakossági megismertetésén. Munkájukkal kapcsolatban sem akkor, sem azóta semmilyen panasz vagy szabálysértésre utaló körülmény nem merült fel.

Ebben az időszakban viszont köttettek olyan nagy összegű kommunikációs szerződések, amelyeket a rendőrség vizsgál, mert a gyanú szerint a kifizetést nem előzte meg érdemi munka. Az interjúban Regőczi sem ezekről nem tesz említést, sem arról a tényről, hogy 2008-ban a BKV megbízási szerződéseinek listáját az akkori menedzsment jelentősen megcsonkítva tárta a Közgyűlés elé, elhallgatva a tulajdonos elől a jelenleg vizsgált szerződések egy részét.

Regőczi megtévesztő szándékát jól példázza azon valótlan állítása is, hogy a 4-es metró Rákóczi téri állomását egy nem létező lakossági tiltakozás miatt át kellett volna terveztetni.

Az állomást nem kellett átterveztetni, hanem már az eredeti engedélyes tervekben meg kellett felelni azon hatósági elvárásának, hogy a fokozottan védett platánokat nem szabad kivágni. A 4-es metró első szakaszára úgy adta ki a környezetvédelmi felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt, majd a közlekedési hatóság az építési engedélyt, hogy a metróépítőknek meg kell óvniuk a téren élő kiemelten védett platánfákat.

A Józsefvárosi Önkormányzat a fák ügyében lakossági fórumot is összehívott, jelezve, hogy ennek kimenetelétől teszi függővé a Kerületi Szabályozási Terv szükséges módosítását. Korábban több civil szervezet, köztük a Levegő Munkacsoport határozottan tiltakozott* a téren található védett platánfák esetleges kivágása ellen, így az engedélyes tervek már ezek megmaradásával számoltak.
Volt, amikor az állomás kontúrját szűkítették le a tervezők a fák kedvéért, más esetben pedig a platánok alá eső állomásrész felszín alatti, bányászati módszerrel történő megépítését foglalták a tervekbe.

A kiválasztott technológia valóban költségesebb, mint a fák kivágásával járó, felszínről történő építkezés, de utóbbira engedélyt sem kapott volna a beruházó. (Mindez azonban csak kis részét jelentette azoknak a feltételeknek, amelyek teljesülése nélkül a hatóságok és a kerületi önkormányzat nem adtak volna hozzájárulást a Rákóczi téri állomás megépítéséhez.) A tervekről minden esetben a Fővárosi Közgyűlés és az illetékes szakbizottságok döntöttek.

Regőczi Miklós a BKV ügyeivel összefüggő nyomozás gyanúsítottja, és mint ilyen, semmilyen igazmondási kötelezettség nem terheli. A védekezés érdekében akár valótlanságot is állíthat. Ez történt most is.