Demszky: Az SZDSZ városfejlesztő programot alkot

Az SZDSZ megfelelő időben alkot fővárosi programot a következő ciklusra; a program nem politikai, hanem városfejlesztő lesz, annak a folytatása, amelyet az SZDSZ 1994-ben az MSZP-vel elkezdett - mondta Demszky Gábor főpolgármester egy keddi sajtótájékoztatón.

A városvezetőt annak apropóján kérdezték arról, hogy mikor készíti el az SZDSZ a programját, hogy kedden az MSZP bemutatta fővárosi programját, szerdán pedig a Fidesz teszi ezt. Demszky Gábor kijelentette: megérti a Fidesz "elszántságát", erőfeszítéseit, hogy programot készítsen Budapest számára, hiszen az elmúlt 19 évben nem sikerült olyan tervet alkotniuk, amellyel jó eredményt értek volna el a fővárosban.

Elismerte ugyanakkor, hogy egy jó program megalkotása egy ellenzéki pártnak mindig nehezebb, mint annak, amelyik kormányoz. Mint mondta, mivel az SZDSZ jelenleg kisebbségben kormányozza a  fővárost, abból kell kiindulnia, hogy van egy érvényben lévő (a kormánnyal kötött) Budapest-szerződés és az érvényben lévő 40 pont (a főváros fejlesztésére a szocialistákkal kidolgozott program),  ennek teljesítését kell számon kérni a korábbi koalíciós partneren. Erre a ciklusra tehát van program.

A főpolgármester közölte: e program alapján, a fővárosi háttérintézményeivel a "megfelelő időben" programot fognak alkotni a következő ciklusra. Nem politikai, hanem szakmai városfejlesztő program lesz, tulajdonképpen annak a folytatása, melyet 1994-ben az MSZP-vel elkezdtek.

Demszky Gábor kitért arra is, bizakodó a fővárosi tulajdonú társaságok átlátható gazdálkodását célzó javaslat csütörtöki közgyűlési fogadtatásával kapcsolatban. Elmondta, a transzparenciát szolgáló intézkedéseket - azaz a valamennyi fővárosi tulajdonban lévő társaság átlátható gazdálkodását célzó javaslatot - módosító indítvánnyal el fogják fogadni.

A Fővárosi Közgyűlés október 12-i ülésén döntött úgy, hogy a hónap végén, politikai egyeztetés után tárgyalja újra a fővárosi cégek átláthatóságát növelő intézkedésekről szóló, Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettes által benyújtott előterjesztést. E szerint meg kellene vizsgálni a társaságok ügydöntő szerveinek viszonyrendszerét, a döntések meghozatalának és végrehajtásának szabályait, és azt, jó helyen vannak-e az ellenőrzési és felelősségi jogkörök.

Az előterjesztésben szerepel az is: a közgyűlés utasítja az egyszemélyes tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetőit, hogy a cégek honlapján tegyék közzé az általuk 2003. január 1-e után, vagy korábban megkötött, de 2003. január 1-je után is hatályban lévő szerződések adatait, ha a szerződés egyedi nettó értéke eléri vagy meghaladja az évi ötmillió forintot. A közzététel az adásvételi, vagyonhasznosítási, vagyoni vagy vagyonértékű jog átadását célzó koncessziós, megbízási, vállalkozási, ügynöki és egyéb, gazdasági társaságokkal vagy egyéni vállalkozókkal kötött szerződésekre vonatkozna. 

A csütörtöki közgyűlés napirendjén ismét szerepel Steiner Pál szocialista frakcióvezető javaslata egy ideiglenes bizottság felállítására. A grémium a fővárosi tulajdonú gazdasági társaságok és intézmények alapító okiratait és szerződéskötési gyakorlatát vizsgálná. Ezzel kapcsolatban Demszky Gábor azt mondta: az ideiglenes bizottság működéséről a közgyűlés dönt, ezzel kapcsolatban Tarlós Istvánnak, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjének kell döntenie, hogy akar-e a bizottságban társelnök lenni az MSZP-s frakcióvezető mellett.

A főpolgármester úgy fogalmazott, nincs kifogásuk a  bizottság felállítása ellen.

"A költségvetés ne veszélyeztesse Budapest adótermelő képességét!"

A főpolgármester szerint a főváros szívesen vállal áldozatot a költségvetés egyensúlyának megteremtéséért, ha ez az áldozat arányos és nem veszélyezteti azt az adótermelő képességet, amely révén Budapest továbbra is az ország gazdasági növekedését szolgálhatja. Az állami költségvetés fővárosra gyakorolt hatásairól tartott sajtótájékoztatón Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes kérdésre válaszolva elmondta: a jelenlegi tervek szerint az állam 15, a legrosszabb forgatókönyv szerint azonban 25 milliárd forinttal adna kevesebbet a fővárosnak, mint az idén.

Az intézmények 5-7 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, aminek következtében kevesebb feladatot láthatnak el, vagy ugyanannyit, de rosszabb minőségben. Mivel az adóerő-képesség utáni elvonások mértékét további 25 százalékkal növelné a kormány, ez a főváros esetében 7,2 milliárd forint elvonását jelentene, a belterületi utak felújítására szóló program beszüntetése pedig hárommilliárdos elvonást. Ikvai-Szabó Imre elmondta: több módosító indítványt is benyújtottak a költségvetés tervezetéhez, mivel az önkormányzatokat érintő 72 milliárd forintos nettó elvonás a fővárost érinti a legmarkánsabban.

Demszky Gábor azt kérte az országgyűlési képviselőktől, támogassák módosító javaslataikat. Külön kérte az adóerő-képesség utáni elvonás mértékének további 25 százalékos csökkentésére vonatkozó tervvel kapcsolatban, hogy azt Budapest - hasonlóan a korábbi évekhez - visszaigényelhesse a BKV támogatására. Ezzel a 7,2 milliárd forinttal csökkenne a cég hiánya, és konszolidálni lehetne a vállalatot.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.