Debrecenben újra napirendre került az elmúlt egy évben nagy vihart kavart, s egyelőre totális kudarcnak tűnő villamosberuházás, ugyanis ebben az ügyben először holnap ül össze az önkormányzat tulajdonosi bizottsága, amelynek még ebben a hónapban jelentést kell készítenie a projektről. Az ülést kezdeményező Varga Zoltán és Dobrossy István, a baloldali DISZ önkormányzati képviselői hétfői sajtótájékoztatójukon bejelentették: a vizsgálatnak akár büntetőfeljelentés lehet a vége hűtlen kezelés vagy sikkasztás gyanúja miatt, s mint mondták, ha a fideszes vezetésű önkormányzat az esetlegesen bűncselekményre utaló adatok tükrében nem tesz feljelentést, akkor megteszik ők maguk. Lapunk kérdésére közölték azt is: ha szükségesnek látják, indítványozni fogják Demján Sándor üzletember meghallgatását, hiszen a kivitelező konzorciumot eddig vezető Arcadom Zrt. az ő érdekeltségébe tartozik.

Mint korábban beszámoltunk róla, az ATK-Debrecen Konzorciumnak 2012. május 31-én kellett volna befejeznie a debreceni 2-es villamospálya és a hozzá tartozó remízépület kivitelezését, ám ez nem történt meg határidőre: tavaly nyáron a pálya csak mintegy 23 százalékos, a remíz pedig mindössze 32-33 százalékos készültségi fokon állt. Kósa Lajos polgármester akkor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a debreceni önkormányzat június elsejével benyújtja napi 10 millió forintos kötbérigényét a konzorciummal szemben, s azt tervezi, hogy új közbeszerzést ír ki a beruházás kivitelezésére, de röviddel később Kósa Lajos polgármester visszakozott, s bejelentette, hogy mégis az ATK-Konzorcium folytatja a munkát, A konzorcium vezető cége a Demján Sándor üzletember érdekeltségébe tartozó Arcadom Zrt.

Érdemi munka azóta sem történt, ami azt jelenti, hogy Debrecen lakossága mintegy egy éve kerülgeti a feltúrt belvárosban a kordonokkal elválasztott munkaterületeket. A félbehagyott munkálatok egyre nagyobb lakossági elégedetlenséget váltanak ki, talán ennek volt a következménye, hogy a DISZ említett képviselőinek javaslatára a közelmúltban az a megállapodás született, hogy a beruházás lebonyolításáért a továbbiakban a konzorcium egy másik tagja, a debreceni Keviép Kft. lesz a felelős. A képviselők szerint ezzel "a beruházás során dicstelenül leszerepelt Arcadom Zrt. szerepe jelképesre csökkent".

Varga Zoltán és Dobrossy István nem tagja a közgyűlés tulajdonosi bizottságának, de képviselői joguk, hogy annak ülésein részt vegyenek, igaz, szavazati jog nélkül. A két képviselő élni fog tanácskozási jogával, s aktív munkát szeretne végezni a tényfeltáró bizottságban, mert - mint mondták - a város érdeke az, hogy mindenki megtudja, mi lett mintegy 1,5 milliárd forint közpénz sorsa.

A debreceni önkormányzat ugyanis másfél milliárd forint előleget fizetett az Arcadom Zrt.-nek, ami a képviselők szerint nem volt indokolt. Dobrossy Isván közölte: az előleg fizetése közbeszerzések esetén nem kötelezettség, hanem csak lehetőség. Szerinte elegendő lett volna megfelelő ütemezésben fizetni a fővállalkozói részszámlákat, így az esetleges szállítói előfinanszírozások és a konzorcium által felvett forgóeszköz hitelek finanszírozhatóak lettek volna. Közölte: az előleg szerepe a magyar beruházási gyakorlatban prostituálódott, mivel a vállalkozók az átvett előlegeket sok esetben más projektjeikből eredő, korábbi kötelezettségeik finanszírozására használják fel. Hozzátette: emiatt még előleg-visszafizetési bankgarancia mellett sem tanácsos előleget adni.

A képviselő közölte: szigorúan meg kell vizsgálni a kifizetéseket, a számlázásokat és a leltári jegyzőkönyveket, hiszen az a cél, hogy nyomon lehessen követni sok száz millió forint egyelőre tisztázatlan útját.

Varga Zoltán szerint meg kell vizsgálni, hogy valóban kötelező volt-e másfél milliárdos előleget adni az Arcadom Zrt.-nek, s tisztázandó, hogy a villamos-beruházásnál valóban teljesítésnek számít-e a beruházáshoz szükséges anyagok, készletek betárolása. Ennek azért van jelentősége, mert az előlegfizetést azzal magyarázták, hogy a cégnek ebből kellett megvásárolnia például a  sineket.

Mint mondták, először a városvezetők és a kivitelezők, lebonyolítók szerepét kell megvizsgálni, s ha az adatok tükrében szükséges lesz, javasolni fogják Demján Sándor meghallgatását is. Hozzátették: az üzletembernek nem kötelessége megjelennie a vizsgálóbizottság előtt, de "erkölcsi kérdéseket vet föl, ha elbújik a testület elől".