A fideszes vezetésű debreceni közgyűlésben ma meglepő tengerhajózási hasonlatokkal tarkított vita folyt le a cívisváros első félévi költségvetésének alakulásával kapcsolatban. A hajózási témát Ágoston Tibor jobbikos képviselő vezette föl, aki hozzászólásában Debrecent a végzete felé tartó Titanichoz hasonlította, mondván, hogy a büdzsé drámai és tragikus, a város vészesen eladósodott, s már csak látványberuházásokra futja.

Meglehetősen erőtlenre sikeredett riposztjában a fideszes Balázs Ákos képviselő azzal vágott vissza, hogy Debrecen nem az első útján elsüllyedt óceánjáróhoz hasdonlít, hanem Fa Nándor kis hajójához, amely háromszor kerülte meg a Földet.  Hozzátette azt is, hogy a gazdálkodás rendben van, és – mint fogalmazott – "semmi olyan nem történt, amit ne láttunk volna előre".

A vitába beszállt Kósa Lajos polgármester is, aki még jobban kibontotta a tengeri hasonlatot, s közölte: "egy nagy hajóhad kellős közepén megyünk a viharban, amit nyilvánvalóan nem a kapitány robbantott ki, s habár ebben a helyzetben lehet azt követelni, hogy a kapitány ugorjon a vízbe, de ez senkinek sem lesz jó". A polgármester a hasonlatot azzal magyarázta, hogy a nagy hajóhad az Európai Unió, s azon belül Magyarország, a nagy vihar pedig nem más, mint a világgazdasági válság.

A debreceni költségvetés számai egyébként valóban nem rózsásak. Mint Kósa elmondta, a büdzsé főösszege 45,6 milliárd forint, a város hitelállománya pedig 28,4 milliárd forint, ami tavaly decemberben 26 milliárd volt, idén januárban pedig – az árfolyammozgások következtében – 29,5 milliárd. A polgármester szerint nagy eredmény, hogy sikerült 1,2 milliárd forinttal csökkenteni a hitelállományt – igaz, azt már nem kommentálta, hogy a szocialisták frakcióvezetője, Szathmári Károly szerint csak amiatt csökkent némileg az adósság, mert Debrecen az utóbbi hónapokban már nem kapott hitelt.

A hitelfelvételekre Kósa Lajos is kitért, mint mondta, az utóbbi hetekben 2,5 milliárd forint újabb kölcsönt akartak fölvenni, de ez egyelőre nem sikerült. A polgármester szó szerint így fogalmazott: "nem világos, hogy ha nem tudunk folyószámlahitelt szerezni, akkor hogyan tudunk eleget tenni a kifizetéseinknek". Igaz, talán érzékelve ennek a kijelentésnek a súlyát, Kósa Lajos később megjegyezte: a városnak jelentős mozgástere van, a költségvetés kiegyensúlyozott, képes finanszírozni a kiadásait, a megyeszékhelyek rangsorában a debrecenié az első öt legjobb büdzsé, ráadásul a kormánnyal fognak tárgyalni egy olyan jellegű adóság-konszolidációról, amelyben a megyei önkormányzatok részesültek. Hozzátette: Debrecen város idén olyan jelentős beruházásokon van túl, mint a 22 milliárdos csatornahálózat-fejlesztés vagy a 7 milliárdos szennyvíztelep-építés. Tagadta azt a vádat, hogy a városvezetés politikai okokból mindössze látványberuházásokat produkál, jó példa szerinte, hogy hamarosan kezdődik egy 250 milliós kulturális beruházás a nagymacsi városrészben, amely – mint mondta – "a debreceni belvárostól tizenhat kilométerre van, a lakosság nagy része így soha nem fogja látni, de megcsináljuk, mert fontos".

A költségvetés helyzetéről szóló előterjesztést a testület 23 igen, 4 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadta.